T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Szigetvár a kapitalizmus kezdetén
az iparral foglalkozók aránya a város egész népességéhez viszonyítottan mindössze 10,6 % volt. 31 Igaz, hogy az ipari műhelyek között - a modern kor képviselőjeként - gőzfürészmüvet és gőzmalmot is találunk, de ez nem változtat azon a tényen, hogy Szigetvár lakosságának számában és arányában is megfogyatkozott az iparosság, ami ugyancsak az elszegényedés jele volt, a piac és a kereslet csökkenéséé. Szigetvár azok közé a települések közé tartozik tehát, amelyek számára - nem egyedüli módon ezen a területen - nagyon rosszul kezdődött az „új világ", a kapitalizmus időszakára való áttérés. Ez a rossz kezdet pedig semmiképpen sem mozdíthatta elő gyors fejlődését. A nagy múltú város tehát okkal süllyedt nagyközséggé, amikor az 1871. XVIII. t. c. alapján a települések „státusát" egységesen rendezték. Kaposvár - ügyes városi politikával valódi megyeközponttá lépett elő, Szigetvár időlegesen hanyatlott. Kaposvár helyzetét a kiépülő vasútvonalak is erősítették, a közigazgatási centrum mellett hamarosan gazdasági központtá is alakult. Szigetvár azonban - talán azért is, mert az úrbéri per eljárásával, illetve annak elvesztésével egyidejűleg épült meg első vasútvonala - nem volt képes ezt a fontos gazdasági tényezőt kihasználni, a vasútépítés irányítását befolyásolni. A város történetírója panaszolta, hogy Szigetvár forgalmát az 1868-ban megépített PécsBarcs vonal Barcsra terelte át „...az új vonal - írta Németh Béla nem adhatja vissza a Barccsal szemben örökre elvesztett forgalmi és kereskedelmi pozíciót. " 32 A kezdő lépés tehát - az úrbéri birtokrendezés után - nem volt könnyű. Szigetvár azonban hamarosan magára lelt. Az a tény, hogy az 1870-es években pénzintézetei, olvasóegyletei működtek, betegsegélyező pénztára volt, közkórháza épült, már önmagában is arra mutat, hogy ez a település - kedvezőtlen indulása ellenére magára talált és fejlődni kezdett. Az is aligha tekinthető véletlennek, hogy a munkásosztály hazai első lapja, az Arbeiter Wochen A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt. Pest, 1871. 590. p. Németh i.m. 385-386.p. 211
