T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A dunántúli mezőgazdasági munkás- és cselédsztrájkok gazdasági előzményei

munkák végzői, a hajdani béresek, juhászok, kanászok utódai. Ilylyés Gyula, aki belülről látta ezt a népréteget, csodálatos elemzéssel írta le a dunántúli puszták népének életét, mindennapjait, a múltba is tekintő hétköznapjait. De vajon milyen mélyre nyúlhat az emberi emlékezet? Ha a történettudomány eszköztárával próbáljuk kiegészíteni a halványuló emlékképeket, elsőként az tűnik fel, hogy a modern nagybirtok kiépítésének kísérő jelenségeként - Dél Dunántúl területén megszaporodtak a puszták, a majorok, mai szóval élve: a mezőgazdasági üzemegységek. Ha az 1905. évi mozgalmak különösen sokszor emlegetett kiindulópontjain, vagy azokon a területeken vizsgáljuk meg a gazdasági cselédség számát, ahol a leghevesebb és legelszántabb volt 1905-ben a „sztrájcsatájuk", akkor igen figyelemreméltó adatot kapunk. A század végén készült gazdacímtár Somogy, Tolna és Baranya megyékben a száz katasztrális holdnál nagyobb birtokokon összesen 26 695 gazdasági cselédet tüntetett fel. Ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági cselédségnél általában sok volt a gyerek, akkor ha ezt a számot csupán néggyel szorozzuk is be: 106 780 főre tehetjük a pusztákon élő és a gazdaságokban igen alacsony bérért, a földbirtokosoknak teljesen kiszolgáltatottan élő cselédség számát. - Fejér megyében, amelynek déli szélét ugyancsak érintette ez a sztrájkmozgalom, ugyanakkor 12 000 főn felüli gazdasági cselédséget találunk, vagyis - családtagokkal együtt - kb. 50 ezerre tehető itt a puszták népének száma.

2 A népszámláláskor rögzített adatok még ennél is magasabb létszámot tüntetnek fel. 1870-ben a három dél-dunántúli megye területén az „éves szolgák" száma (kereső és eltartott) 165 884 fő volt. 1900-ban ugyanitt számuk 117 393, 1910-ben pedig 119 652. A kereső mezőgazdasági cseléd ezen a területen 1900-ban 41 479, 1910-ben pedig 40 082 fő volt. Legnagyobb számú a gazdasági cselédség a három megye közül Somogyban volt, ahol a gazdacímtár 15 ezer, a népszámlálás 20 ezer dolgozó gazdasági cselédet tüntetett fel 1896-ban, illetve 1900-ban. A gazdacímtár szerint négyszer, a népszámlálás szerint pedig kétszer annyi cseléd dolgozott ebben a megyében a pusztákon és a majorokban, mint Baranya A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. II. köt. Gazdacímtár. Bp. 1897. 69-75., 110-111., 114-121., 554. p adatai alapján. 46