T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A dunántúli mezőgazdasági munkás- és cselédsztrájkok gazdasági előzményei

rétegek gazdasági, szociális, műveltségi stb. helyzetét, sőt még kitekintést is nyújtott a jövőbeli lehetőségekre. De nem néztük meg azt, hogy ezeknek a rétegeknek milyen volt a múltja, a kötődése e múlthoz, nem követtük nyomon azokat a hajszálereket, amelyeken át - akarva, akaratlanul - az ősök emlékképei is hatottak rájuk, nem vizsgáltuk meg jelenük rokoni kapcsolatait, amelyek formálták, alakították gondolkodásmódjukat, változtatták az életről kialakított elképzeléseiket, életképüket. 1905-ben a dunántúli földeken két nagy foglalkozási csoport mozdult meg: a mezőgazdasági munkásság és a gazdasági cselédség. A mezőgazdasági munkásság - mint azt történeti irodalmunk már sokoldalúan kimutatta - több rétegből állt. Dél-Dunántúl területén az arató és a cséplőmunkára leszerződöttek között találunk teljesen nincstelen, napszámmunkából élő proletárokat és kicsike földjükből megélni nem tudó szegényparasztokat. Találunk az ország más részeiből érkező, olykor idegen nyelvet beszélő munkásokat, s találunk a környékről szerződötteket. Számukat nagyon nehéz megállapítani. Az 1900. évi népszámlálás kimutatása szerint a mezőgazdasági munkások összes száma Somogy, Tolna és Baranya megyék területén, vagyis az 1905. évi sztrájk legexponáltabb vidékén: 71 116 fő volt, illetve eltartottjaikkal együtt 133.775. 1910-ben a keresők száma 57 249, eltartottakkal együtt 120 022 fő volt, tehát valamivel csökkent. Ez is óriási szám, különösen, ha a XIX. század adatait is vizsgáljuk. 1870-ben ugyanis e három megye területén a földmüvelésben „napszámosként" dolgozó népesség száma 84 759 fő volt.

1 S ezekben a számokban egyik esztendőben sem szerepelt az időlegesen alkalmazottak száma, akiknek munkavállalásáról közvetett források (munkaszerződések, a sajtó egyes utalásai stb.) útján értesülhetünk. Az agrárproletariátus másik nagy csoportja volt területünkön a gazdasági cselédség. A nagybirtokok modernizálódó üzemeiben kiépülő puszták rendszerében ők voltak a mezőgazdasági 1 Magyar Statisztikai Évkönyv. 1873. Bp. 1874. 136. p. - A Magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása. II. rész Bp. 1904. Magyar Statisztikai Közlemények (továbbiakban: MSK) 2. köt. 187., 235., 263. p - A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. II. rész. Bp. 1913. MSK 48. köt. 22., 71., 98. p 45