T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A dunántúli mezőgazdasági munkás- és cselédsztrájkok gazdasági előzményei

II. A dunántúli mezőgazdasági munkás- és cselédsztrájkok gazdasági előzményei Amióta alkalmam volt részt venni a Magyarország történetének VII. kötetét tárgyaló szakmai vitán, s ehhez elolvastam az agrárszocialista mozgalmakról írott, a történeti esszék közül is kimagaslóan szép és érdekes összefoglalást, azóta folyton ott élt bennem az a kérdés: mi lehet az oka annak, hogy míg az alföldi parasztmozgalmak egyre inkább befelé fordultak, s bennük egészen különös, olykor misztikus vonások jelentek meg, a dunántúli mozgalom mindvégig a realitás talaján maradt, praktikus volt, és hajszálereivel a városi, a kezdeti munkásmozgalmakhoz kapcsolódott, azokhoz hasonlított, noha kimutatható politikai vezetése, sőt még ideológiája sem volt. Nem érzem magam arra hivatottnak, hogy az alföldi munkásmozgalmaknak az előbb említett sajátosságát - még csak fél mondatban is - megpróbáljam megmagyarázni, de a dunántúli mozgalmakkal kapcsolatosan szeretnék az alábbiakban rámutatni néhány, eddig kevéssé figyelemre méltatott mozzanatra. Nehéz volt ilyeneket találni, hiszen e mozgalmakkal kapcsolatos gazdasági, társadalmi és szociális kérdéseket azóta, amióta a kezdő kutató izgalmával először volt alkalmam kibontani és bemutatni a levéltárak eddig eldugott anyagából és a sajtó híradásaiból az 1905-ben meglepetésszerűen kirobbant és futótűzként terjedt dunántúli mezőgazdasági munkás- és cselédsztrájkok történetét, az azóta eltelt negyedszázad óta sokan, értékes, új adatokkal egészítették ki az akkori kutatási eredményeket. Legutóbb - a teljesség igényével éppen az előttem szóló Király István közölt arról egy részletekbe menő, sokoldalú áttekintést, tanulmányt. Egy kérdés azonban nyitva maradt. Vizsgáltuk ugyanis a talajt, a területet, ahol az 1905. évi dunántúli arató- és cselédsztrájk végigsöpört. Megállapítottuk, hogy nagyrészt nagybirtokon, s főként bérlők kezében levő területeken volt ez a legerősebb. Áttekintettük az azt előkészítő, majd kirobbantó gazdasági és társadalmi okokat, történettudományunk megvizsgálta az abban részt vevő 44