T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Tolna városának települése a 18. században

egy része iparos, mégpedig 7 varga (akik egyben cipőt, bocskort is készítettek), l-l takács, kötélverő, kőműves, lakatos, csizmadia és asztalos is dolgozott ekkor Tolnán. Hiányzik viszont a mezővárosokban oly fontos kovács, a pék, a fazekas. De nem történik említés kereskedőről sem; a halász és a hajós is kimaradt, pedig bizonyosan éltek már ekkor Tolnán. Valószínű, hogy a csak a földesúrnak adózók kimaradtak ebből az összeírásból éppen úgy, mint a majorságokban dolgozó egyéb alkalmazottak. Az oppidum mindamellett erős közösség volt, a későbbi település csírái ebben az időszakban alakultak ki. Egy 1767-ben készült részletesebb felmérés 338 nevet tüntet fel, akik kezén 144 pozsonyi mérő belső telket, 3216 p.m. szántót és 450 szekérre való rétet tüntettek fel adózó területként. A zsellérek száma ekkor 43 fő. Ezt a conscriptiót ekkor a bíró és 9 német nevű esküdt írta alá Petrikovics Ignác jegyző előtt, s már 10 utca neve szerepelt benne, magyar nyelven. A lakosság többsége (mintegy kétharmada) német nevű. Mindamellett az utcákban lakók nem különülnek el anyanyelvük szerint. Valószínű, hogy a magyaron kívül laktak itt még szerbek és szlovákok is. Erre utal, hogy az egyik utca neve: Tót utca volt. (Jellemző, hogy ebben, a német nevű jobbágyok között, elsősorban magyar nevűek éltek!) Ez az utcanév azonban tovább élt, még 1782-ben, sőt később is feljegyeztek Slowakische Gassé-t Tolnán.

49 A város fejlődését jelzik az olyan utcanevek, mint a Posta utca, a Kút utca vagy éppen a Halász utca. A Major utca lakói majdnem kizárólag magyar nevűek voltak! Az a tény, hogy Tolnán nem különültek el anyanyelv szerint a lakosok, erre az időszakra egyáltalán nem jellemző és megjegyzésre érdemes jelenség. Kivételesnek számít abban a korban ez, hiszen még az 1767-ben készült úrbéri tabellákban is külön településként tartották pl. nyilván a Magyar-, a Német- és a Rácz-Hidast.

50 Feltételezem, hogy Tolnán viszonylag korán kialakult az a belső összetartó erő, amelyet elsősorban a külső nyomás (földesúri hatalom, a katonaság) kovácsolt össze. Erre utal, hogy pl. 1747-ben 48 TML. ö. 300. 74-77. p. 49 Uo. Tabella urbarialis, továbbá 1767-ben kelt városi összeírás; uo. I: 1287 (Tolna lakosainak összeírása 1782-ben) 50 Felhő Ibolya 1970. 84-88. p. 361