T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Tolna városának települése a 18. században
nek" ők és utódaik is. Az oklevelet a titkos pecséttel is megerősítették. Még ez év novemberében Festetics Józsefnek sikerült azt is kieszközölnie, hogy a tolnai birtokán pallosjogot kapjon. Ezzel a birtoklás kérdése hosszú időre rendeződött, nyugvópontrajutott. E tanulmány szűkreszabott terjedelme nem teszi lehetővé azt, hogy Tolna mezőváros lakóinak további sorsát is nyomon kísérjük. A lakosság élete egyáltalán nem vált könnyebbé e földesúr kormányzása alatt. Ezt nemcsak panaszlevelek mutatják, az urbáriumok nehezebbé váló feltételei regisztrálják, hanem nyílt ellenállások, tumultusok is jelzik. 45 Tanulmányunkat most csupán egy helyzetképpel és egy kitekintéssel szeretnénk lezárni. Az 1728-tól Tolnán levő plébánost 1739 tavaszán Pécsre helyezték. Ekkor írta meg beszámolóját a tolnai ténykedéséről. Eszerint 1739-ben Tolna mezővárosban 862 gyónóképes és 412 nem gyónóképes katolikus élt, vagyis a lakosság száma megközelítette az 1250 főt. 46 Minthogy már a Festetics érából ránk maradt egy olyan irat, amelyben görögkeleti tolnai lakosok kérelmezték vallásuk gyakorlásának szabadságát, 47 feltételezhető, hogy - a nagy térítési szenvedély ellenére - éltek akkor is „akatolikusok" Tolnán. 1739-ből van egy részletes megyei adóösszeírásunk is. Tolna mezővárosban ekkor Joannes Michael Messinger volt a bíró, aki mellett két kisbíró is ténykedett. A jobbágygazdák összesített száma 44, a zselléreké 58. Rajtuk kívül összesen 7 fiút és fivért írtak még össze. A Tolnán élő adózó családok száma tehát több mint száz. Ennél nyilván több lakos volt a - plébánosa szerint - 1200-nál is több hívőt számláló mezővárosban. Az összeírásban szereplő személyek száma 114. A nevek mellett olykor az „egyéb" foglalkozásra történő utalás is szerepel. így tudjuk meg, hogy a zsellérek OL. Festetics lt. P: 234, III. A-253. Uo. III. A-270. A továbbiakra vonatkozóan az érdeklődők részletes betekintést nyerhetnek a most készülő kéziratomból, amely Tolna város történetének 1711-1790. szakaszát dolgozza fel, és amely Glósz József és V. Kápolnás Mária által szerkesztett Tolna kötetben jelenik majd meg (Tolna város kiadásában). Tolnai Plébánia. História Domus. A latin nyelvű jelentés kelte: Pécs, 1739. február 14. OL, Festetics lt. P: 234, III. a-400. 360
