T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Tolna városának települése a 18. században

XVIII. Tolna városának betelepülése a XVIII. században „...az igazság feltárása segíti csak előre nemcsak a történettudományt, hanem közös dolgaink ren­dezését, a megértést és a megbékélést is. (Andrásfalvy Bertalan) A néprajz és a történettudomány egyik legfontosabb talál­kozási pontja a népek pusztulásának, a be- és kiköltözéseknek idő­szaka. Ezek jellegét a népi emlékezet jobban megőrzi, mint a hiva­talos iratkötegek vagy akták tömege. Ugyanakkor azonban az ese­mények valódi hátterének megvilágításához, a panaszok gyökerei­nek megismeréséhez elengedhetetlenek a történettudomány tárhá­zában található anyagok éppen úgy, mint azok objektív, érzelem­mentes értékelése. Hazánk és népének történetében egyik igen fontos forduló­pont volt a Rákóczi-szabadságharc, és ezért lényeges minden tény­anyag, amely róla - a nép körében és a levéltárak mélyén - fennma­radt. Ezt egészítik ki azok a - nagyrészt közvetett forrásokon ala­puló - „megsejtések", amelyek egy-egy kor lényegét emelik ki, éppen a néprajztudomány eszköztárával. 1 A Rákóczi-szabadságharc után következő megtelepedésnek, meggyökereződésnek nehéz problémáit ma már alig lehet a múlt szerteszét hullott apró mozaikkockáiból rekonstruálni. Ha azonban mélyre ásunk és megfelelő türelemmel rendelkezünk, akkor felde­renghet előttünk egy-egy probléma megoldása, mely korántsem olyan egyszerű és egysíkú, ahogyan azt ma a történeti távlat látni engedteti. A Duna mentének egyik érdekes települése Tolna, amely a XVII-XIX. században „az egész alsó Duna mente paraszti művelt­ségének egyik központja, szellemi irányítója és meghatározója volt"? A török uralom utolsó szakaszában és az azt követő időkben ez azok közé a hajdan nagyhírű települések közé tartozott, amelye­1 ANDRÁSFALVY Bertalan 1974. 2 ANDRÁSFALVY Bertalan 1975. 89. 343

Next

/
Oldalképek
Tartalom