T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Tolna városának települése a 18. században

ket a sokszori rablás, a hadak járása teljesen tönkretett és elnéptelenített, illetve addig ott idegen népek „átjáró házává" alakított. Arra, hogy ez a hajdan virágzó település milyen mélyre süllyedt, az egyik legmegdöbbentőbb adat az 1712-ben készült megyei összeírás, mely szerint ez évben 13 hospes, 11 feleség, 4 fiú és egy nős zsellér lakott Tolnán, akiknek 31 ló, 4 ökör, 9 fejőstehén és 8 ártány (majoles) alkotta az állatállományát.

3 Ennek az összeírásnak van egy nevekre lebontott változata is, amely szerint a lakosok mindegyike magyar nevű volt és egy esztendeje érkezett Tolnára. Kettő kivételével mindegyikük neve mellett ott áll: „ex alio comitate". Ez a megtelepedés azonban semmiképp sem bizonyult tartósnak, szinte évenként változtak a nevek a megyei részletes öszszeírásokban. 1715-ben az országos összeírást végző Ugocsa megye küldöttei pedig úgy jellemezték egész Tolna megyét, hogy az lakatlan és puszta terület, amelynek lakosai jövevényekből állnak, akik állandóan kóborolnak és költözködnek.

5 Ezt a képet erősíti meg a Tolnáról készült megyei összeírások egész sora. Az 17lóban feljegyzett 38 lakos közül pl. 6 volt a nincstelen leszerelt katona és további hatról jegyezték fel: nihil habét.

6 Nyilvánvalóan nagyon nehezítette az új telepesek életét és hozzájárult esetenkénti menekülésszerű eltávozásukhoz az is, hogy Tolnán volt a katonaság egyik központja. Nemcsak átjáró, hanem állandóan ott tartózkodó, beszállásolt katonák is voltak ott. A császári hadsereg részére 1714-től Domus annonariát létesítettek itt, amelyben a hajón érkező élelmiszereket, abrakot, kocsialkatrészt stb. tárolták. Ezzel kapcsolatban a katonaság állandóan zaklatta a lakosságot, igénybe vették őket a ki- és berakodásnál, akadályozták őket a mezőgazdasági munkák teljesítésében. A megye közgyűlési jegyzőkönyveiben gyakran fel-felbukkannak ezek a sérelmek.

7 3 Tolna Megyei Levéltár (továbbiakban: TML) Összeírások (továbbiakban: ö.) 265.3. 4 TML. ö. 265.26. A bíró neve ekkor Szalántai volt, ezek a beköltözködők tehát mindannyian magyarok voltak, és kettő kivételével az ország más területéről jöttek. 5 ACSÁDY Ignác 1896. 377. 6 TML. Ö. 268.31. TML. Közgyűlési jegyzőkönyv (továbbiakban: Kjk) 1654-1769. 344