T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A külföldi iparosok beköltözésének hatása a gazdasági életre Magyarország dél-nyugati részén a 18. században
XVL/B A külföldi iparosok beköltözésének hatása a gazdasági életre Magyarország Délnyugati részén a XVIII. században A XVIII. század folyamán az a terület, amely az 1699. évi karlócai békével az iszlám hatalom nyomása alól felszabadult, egy elvadult vizekkel, nádasokkal borított és igen ritkán lakott táj volt. Az ezen a területen földbirtokhoz jutott, nagyrészt császári tábornokok állandóan iparosok betelepítését szorgalmazták. A mesteremberekre olyan nagy szükség volt e kihalt területeken, hogy az 1722/23. évi országgyűlés 117. törvénycikke 15 évi adómentességet biztosított az országba költöző kézműveseknek azzal a feltétellel, hogy ez idő alatt nem hagynak fel ipari tevékenységükkel. E törvénycikk végrehajtása kapcsán a Magyar Királyi Helytartótanács 1725. december 13-án körrendeletben szólította fel a vármegyéket és a szabad királyi városokat arra, hogy jelezzék: mennyi és milyen iparost szeretnének letelepíteni. A válaszadók között találjuk Somogy megyét, amely a Dráva és a Balaton között terült el. Ebből a megyéből minden részletezés nélkül jelentették, hogy akár 500 kézművest is hajlandók befogadni. Ezeknek a jelentéseknek többségében elsősorban a ruházati iparhoz tartozó iparágak hiányát jelezték 1 , de a telepeseket toborzó levelekben általában a kovács és a kocsikészítő iparosok hiányát hangsúlyozták. 2 Érkeztek is már az első nagy betelepülési hullámban, 1722-től iparűzők: nyugatról, északról, sőt délről is a nemrég felszabadult déli területekre. A Dunán hajózva érkezők közül sokan szálltak le Dunántúl területén a vízi járművekről, akiket eredetileg a kincstári területekre akartak telepíteni a Bánátba. A Dunántúl területe a Dunától Ausztria határáig és a Balatontól a Dráváig húzódik. Ebből azt a három megyét emeltük ki, amelyek a leghosszabb ideig, közel 200 esztendeig voltak török megszállás alatt, és a végvári harcok állandó színterei. E három Heckenast Gusztáv: Magyarország nem magyar iparos népessége a 18. században. In: Századok, 1994. 1. sz. 91-101. Vö. Anton Tafferner: Quellenbuch zur Donauschwábischen Geschichte. I-IV. 325
