T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A külföldi iparosok beköltözésének hatása a gazdasági életre Magyarország dél-nyugati részén a 18. században

megye egy-egy mezővárosában fennmaradt az a II. József uralkodása idején készült gazdasági felmérés, amely pontosan számot adott a kézművesekről, azok eredetéről és minden gazdasági problémájukról. Tolna megyében a Duna mellett feküdt Tolna mezőváros, Baranya megyében ugyancsak a Duna mellett Mohács, és az erdőkkel teli Somogy megye közepén találjuk annak későbbi székhelyét, Kaposvár mezővárost. Mindhárom településben az összeírás elkészültekor: 1786-ban az összes iparosmesternek 36 %-a első generációs beköltözködő volt, vagyis ezek még külföldön, az országhatáron túl születtek és nagyrészt ott is tanulták meg mesterségüket. Ez egységben tekintve nem túl nagy arány, de ha a három települést külön-külön vizsgáljuk, akkor már más a kép. A legnagyobb (55 %) az országhatáron kívülről érkező iparosok aránya Tolnán, ahol 4081 főt regisztráltak. Viszonylag alacsony az ugyancsak Duna melletti Mohácson, ahol ekkor 4400 főnyi lakosságot találunk (17 %). Közepesnek mondható az iparosok között a külföldről érkezettek aránya (36 %) Kaposváron, ahol ekkor 2111 lakostjegyeztek fel. Mindhárom település vegyes nemzetiségű volt, a magyarokon kívül német, horvát, Tolnán szlovák, Mohácson szerb és mindezeken kívül Kaposváron - külön nemzetiségként említve zsidó lakosságot találunk.

3 Felmerül a kérdés: honnan és mit hoztak a betelepülők, amely elősegítette e terület teljesen leromlott gazdasági életének felépülését? A mellékelt táblázat adatait vizsgálva az un. szolgáltató iparágnak is nevezhető „egyebek"-be sorolható mesteremberek A táblázat forrásai: Tolna m: Országos Levéltár, Festetics lt. P: 234. III. A. 1013. Mohács: Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Fol. Lat. 289/11. A kézirat első felfedezője: Taba István, Kaposvár: Országos Széchényi Könyvtár. Kézirattár. A kézirat első felfedezője: Nagy Pál. Itt kell megemlítenem, hogy az iparosoknak a lakosságon belüli aránya nagyon eltérő. Tolnán a mesterek aránya a lakosság egészéhez viszonyítottan: 4,3 %. Itt az összeírás megőrizte számunkra a legények, inasok és alkalmazott munkások számát is. A velük együtt számított iparos létszám Tolnán az iparosok arányát a lakosság közel 8 %-ának mutatja. Mohácson a népesség számának 3,6 %-a, Kaposváron 5 %-a volt iparos. Mohács az egyetlen, ahol jelzik azt, hogy 7 ipari mesterségben hiány mutatkozik, nincs elegendő tímár, irhatímár, gombkötő, ács, kádár, varga és molnár a szükségletek ellátására. (Taba István: Mohács ipara és kereskedelme 1786-ban. In: Baranyai Helytörténetírás, 1976. Szerk.: Szita László. Pécs. 1976. 189.) 326