T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

"t. térkép Dél-Dunántúl városai és nagyközségei 1937-ben Ha Dél-Dunántúl egészének településszerkezetét vizsgáljuk, akkor világosan kirajzolódik, hogy a népesebb települések felé történt elvándorlás, tehát az-az iparosodás, amely munkaalkalmat teremtett, elsősorban a városokban és a nagyközségekben máris megtette hatását. De vajon változott-e a kép a külterületi lakott helyek vonatkozásában? Az adatok tanúsága szerint Baranya megyében 37.379 főről 23.547 főre csökkent a külterületen élők száma, ami az elcsatolások természetes következménye, hiszen két nagy uradalom, a dárdai és a bellyei jóformán teljesen az országhatáron kívülre esett. Az arányokat tekintve 1910-ben a népességnek 10,6 %-a élt külterületen, 1937-ben ez az arány 7,5 %-ra csökkent. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy Pécsett, a megye székhelyén még mindig a népesség jelentékeny része élt külterületen, 19 %-a lakott szőlőkben, bányatelepen stb. Baranyához képest is feltűnően nagy Somogy megyében az un. külterületen élő népesség fogyása. 1910-ben a megye népességének még 18,7 %-át találjuk külterületen ebben a megyében. 298