T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

1937-ben ez az arány már 5,2 %-ra csökkent. Tolna megyében 1910-ben a népesség 15 %-át tüntették fel külterületen élőnek, 1937-ben ez az arány 12 %-a csökkent. Zala megyében az 1910. évi 10 %-os arány 2,8 %-ra fogyott.

80 A településhálózat egészében tehát ismét a modernizálódás irányában történt előrelépés. A munkahelyteremtés a nagyobb népességű településeknél elszívó hatást gyakorolt, amihez még hozzájárul az is, hogy a magasabb képzettséget nyújtó iskolák, jobb és szélesebb körű egészségügyi ellátás stb. csak ezekben a településekben találhatók.

81 E korszak egyik fő gazdasági fejlesztő ereje az iparosodás, amelynek mértékéről az előbbiekben már szóltam. A második világháború előre vetülő árnyéka és az ezzel kapcsolatosan meghirdetett un. győri program újabb munkaalkalom-teremtő ereje ezen a területen is éreztette hatását a települések életében. Nyilvánvaló, hogy ez, majd a háborúval kapcsolatos országnagyobbodás a településhálózat alakulására is kihatott. DélDunántúlon 1941 tavaszán történt nagyobb változás, amikor a Muraköz és az un. Baranya-háromszög újból Zala, ül. Baranya megyéhez kapcsoltatott. Az új településrendet tükrözi vissza az 1944ben elkészült helységnévtár, amelynek adatait az alábbi táblázat tartalmazza. 2. táblázat Dél-Dunántúl közigazgatási beosztása 1944-ben' Megnevezés Baranya m. Somogy m. Tolna m. Zala m. Dél-Dunántúl Megnevezés Szám Thj. város 1 1 Megyei város 1 1 1 2 5 Nagyközség 24 34 78 36 172 Kisközség 312 267 29 448 1056 V. és községek együtt 338 302 108 486 1234 Külterületi lakott helyek 659 1026 498 955 3138 MSK 42. köt. Budapest, 1912. 486-516. p., továbbá az 1937. évi helységnévtár adatai alapján végzett számítás. A vonzáskörzetekre lásd: Hajdú i.m. 1987. 36-69. p. Magyarország helységnévtára. 1944. Szerk.: KSH. Bp. é. n. 299