T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

népességének valamivel több mint 8 %-a élt Kaposváron 1937-ben, míg 1910-ben 7 % volt e város lakója. A nagyközségek száma 1910-ben 16 volt, 27 év múlva már 3l-re növekedett. Ennek megfelelően a nagyközségekben élő népesség aránya is 14 %-ról 24 %ra emelkedett. A járási székhelyek közül Tab és Igal maradt kisközség, de ezek lakosságszáma is meghaladta a több ezer főt. A kisközségekben élők száma 1910-ben a népesség 79 %-át alkotta, 27 évvel később 68 %-ra csökkent. Ebben a megyében is nagyobb településekre koncentrálódik a lakosság, de itt ez a népességnövekedés elsősorban a nagyközségeket érintette. Tolna megyében a megyeszékhely státusa ugyancsak változatlan maradt. A rendezett tanácsú város, Szekszárd 1937-ben megyei városként szerepel. Még 1910-ben a megye népességének 6 %-a élt ebben a városban, 1937-ben ez az arány 5 %-ra csökkent, de a lakosok száma számszerűen is kevesebb lett, közel 700 fővel találunk kisebb lélekszámot az 1937. évi Szekszárdon, mint 27 évvel azelőtt. A nagyközségek száma és szerkezete kevesebbet változott. 1910-ben 81, 1937-ben 88 nagyközség volt a megye területén, s míg 1910-ben a népesség 83 %-a élt azokban, 1937-ben már 85 %ot tömörített magába. Nagy részük változatlanul az uradalmi községek sorába tartozott. A kisközségek lakosainak aránya 1910-ben 11 %, 1937-ben a népesség 10 %-a élt azokban. (Lábra) Zala megye ismét azok közé a megyék közé tartozott, amelyek sokat veszítettek területben és népességben egyaránt a békediktátum következtében. 1910-hez képest több mint 100 ezer fővel csökkent lakosainak száma. A megmaradt településhálózat élén változatlanul a két rendezett tanácsú város állt: a megyeszékhely, Zalaegerszeg és a nagy forgalmú Nagykanizsa, melyek a megye népességének 8 %-át tömörítették magukba 1910-ben, s ez az arány 27 esztendővel később - nagyrészt a megfogyatkozott megyei népességnek köszönhetően 12 %-ra növekedett. A háború előtt 20 nagyközség volt Zala megyében. Ezekben élt a megye népességének 15 %-a, 27 esztendővel később a megfogyatkozott megye területén 22 nagyközséget találunk, s ezekben lakott a megye lakosainak 18 %-a. A kisközségekben élők száma és aránya csökkent, 1910-ben 77, 1937-ben 70 % élt nagyrészt aprófalvakban. 297