T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A Dél-Dunántúl településhálózatának változásai (1914-1950)

Egybevetve e táblázat adatait az 1910-ben felvázolt hasonló adatokkal kiderül, Baranya megyében ekkor Pécs lakóinak száma a megye népességének 11 %-át alkotta. 1937-ben ez az arány 20 %ra nőtt, vagyis a megyeközpont a megye népességének 1/5-ét foglalta magába. Az 1929. XXX. te. által megállapítottan a rendezett tanácsú községek új elnevezése megyei város lett, amely közvetlenül a vármegyei hatóság alá tartozott. Alapszerve a képviselőtestület volt, amelynek élén az előbbiek által 2 évre választott polgármester állt. A többi tisztviselő választása „életfogytiglan" történt. 1910-ben Baranya megyében nem volt rendezett tanácsú város, 1937-ben, tehát 27 esztendővel később Mohács visszanyerte hajdani rangját, és megyei városként jegyezték fel. A 17 ezer főnyi lakosságával a megye népességének 5 %-át foglalta magába. Baranya megyében tehát a népességnek 25 %-a városlakó volt. A megye területének fogyása (hiszen a Baranya-háromszög jelentékeny területe került át Jugoszláviához) a települések számának csökkenésében is megmutatkozott. 1910-ben 20 nagyközséget jelölt a helységnévtár, most 13 a számuk, s a népesség 1910-ben 18 %-ot tett ki. Vagyis a megye lakosainak 18 %-a lakott nagyközségben. 1937-ben a népesség 11 %-a volt nagyközségek lakója. Változatlan maradt az a helyzet, hogy a Baranyavári járás új székhelye: Villány kisközségi státusban volt annak ellenére, hogy 2000 fő felett volt a népessége. Ugyanennek a járásnak egyetlen nagyközségében, Vókányban a népesség száma nem érte el az 1800 főt. A Hegyháti járás székhelye is kisközség: Sásd, de ennek népessége meghaladta a 2000 főt. Ugyanez a helyzet Pécsvárad és Szentlőrinc esetében, mindkettő járási székhely. A megye járásai közül 3 élén tehát kisközség állt. A megye településeinek 64 %-a volt kisközség, és 1937-ben ezekben lakott a népesség 64 %-a. Ezekben tehát a népesség fogyásáról kell beszélnünk, hiszen 1910ben a népességszámnak még 68 %-a élt kisközségekben. A területben és népességben erősen megfogyatkozott Baranya megye tehát 27 esztendő alatt és új körülmények között a városiasodás irányában lépett előre. Somogy és Tolna megyék nem vesztettek területet, így a települések megoszlása reálisabban összehasonlítható. Somogy megyében a megyeszékhely, Kaposvár rendezett tanácsú város volt 1910-ben, és 1937-ben is megyei városként jegyezték fel. A megye 296