T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A település hálózat változása és ennek okai a Dél-Dunántúlon (1850-1914)

szárnyvonalat építtetni részükre. Ez volt a helyzet Zalaegerszegen és Szekszárdon, tovább a 19. század első felében még élénk forgalmáról nevezetes Nagyatádon is. Zalaegerszegen mindez ideig nem volt kimutatható, hogy a város vezetőségének közvetlen beleszólása miatt építette az osztrák Déli Vasút Társaság a vasúti fővonalat e város kihagyásával, Zalaszentivánon át. A cég érdekei Trieszt- és Bécs-centrikusak voltak. Az utóbb Zalaszentivánt is Zalaegerszeggel összekötő szárnyvonalat viszont a Magyar Államvasutak kezelték és nem a Déli Vasút.

37 Szekszárdon a bor árát féltő városatyák hárították el első alkalommal a vasút bevezetését, ami azután a forgalmat Bátaszékre terelte át. Ezt utóbb nagyon megbánták. A Bátaszék-Zákány vasútvonal 1873. évi megnyitása után többször is jelentkeztek vasúti tervekkel, annál is inkább, mert a Duna szabályozása révén a folyó is távolra került a várostól. A vasúti forgalom 1883-ban indult meg itt, akkor vált a Szekszárd-Rétszilas vasútvonal végállomásává a megyeszékhely.

38 Nagyatádnak ugyancsak az 1870-es években lett volna lehetőség arra, hogy az 1872-ben megépült Dráva-Duna vasútvonal fővonalát Beleg felé Nagyatádon át vezessék Csurgóra. Nagyatád vezetői azonban nem ismerték fel a vasúiban rejlő távlatokat. A fuvarozó gazdák keresetüket féltették,

39 a gazdálkodók pedig attól tartottak, hogy a legelő szarvasmarhák a legelőn átvezető vasúttól megriadnak, és a mozdony zakatolása miatt a tehenek elvesztik a tejet.

40 Érdekes módon ez a legelőt a vasúttól féltő gondolat Szigetváron is jelentkezett.

41 Zalaegerszeg. Dokumentumok a város történetéből. Zalaegerszeg, 1985. Simonffy Emil bevezetése. 30. - Itt említem meg, hogy 1889. szept. 29-én volt a Csáktornya-Zalaegerszeg-Ukk helyiérdekű vasút első kapavágási ünnepélye Zalaegerszegen. (Uo. 55. sz. dokumentum. 169-170. p) Tóth Zoltán: Szekszárd a dualizmus korában (1867-1918). In: Szekszárd város történeti monográfiája. Szerk.: K. Balog János. h.n. é.n. 256-257, 266267. p. Burics László: Nagyatád nagyközség múltja és jelene. Nagyatád, 1933. 56. p. Nagyatádi Hírlap, 1906. dec. 7. 6. sz. „Szobon tejgyár lesz." T. Mérey Klára: Szigetvár a kapitalizmus kezdetén. In: Zselici dolgozatok IV. Pécs, 1979. 51. p. 278