T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A település hálózat változása és ennek okai a Dél-Dunántúlon (1850-1914)

A vasúti közlekedés, a Duna szabályozásával annak új iránya, a meggyökeresedő gyáripar átformálta, „modernizálta" a terület külső és belső arculatát: a településhálózat súlypontjai áthelyeződtek. Érdemes e vonatkozásban megvizsgálnunk a terület városhálózatának népességszámát, annak időbeli alakulását. Dél-Dunántúl városai az ország fejlődő, gyarapodó települései közé tartoztak. Pécs népessége 1787-től 1869-ig 167,5 %-kal gyarapodott és Nagykanizsa ugyancsak ebben az időközben 324,8 %-nyi népességgyarapodást tüntetett fel.

42 1869-től 1910-ig a 30-40 %-os népszaporodást mutató 14 magyar város között találjuk Szekszárdot (38,9 %). - A 80 %-ot meghaladó népességszám-szaporulatot mutató 9 hazai város között van Zalaegerszeg (84,4 %).

43 A népességüket 41 év alatt több mint kétszeresére növelő városok között jegyezték fel Pécset (108,3 %) és az ennél is nagyobb népességnövekedést mutató Kaposvárt (262 %). Az utóbbiról még külön is megjegyzi a statisztikus szerző, hogy egyike a leggyorsabban fejlődő vármegye-székhelyeknek, amely különösen a közlekedési hálózatának kiépülése óta (öt irányból befutó vasútvonalak központjában feküdt) a Balatontól keletre és délre fekvő vidéknek jelentékeny emporiumává kezd fejlődni.

44 Dél-Dunántúlon a 19. század második felében, 1890-től, a hazai városfejlődés második periódusától számíthatjuk a városi fejlődés igazi kibontakozását.

45 Ez a népesség foglalkozási szerkezetének átalakulásában is visszatükröződik. A városok lakosainak foglalkozási szerkezete Pécsett pl. a mezőgazdaságból élő népességet csupán 8 %-nak jelzi 1900-ban, és a többi dél-dunántúli város népességének is mindössze 44-45 %-a él ekkor a mezőgazdaságból, a többit az ipar, kereskedelem, közlekedés, illetve egyéb, inkább a városokra jellemző foglalkozás tartja el. A „városiasodást" Thirring Gusztáv: Városaink népességének alakulása 1787-től 1910-ig. Városi Szemle, 1911. 7-8. sz. 473-474. p. Uo. 477. p. Uo. 478-479. p. - Itt jegyzem meg, hogy Pécs 1869 óta szerepel Magyarország 20 legnépesebb települése között. Perczel Károly: A mai magyar városhálózat kialakulása. In: Vidéki városaink. Szerk.: Borsos József. Bp. 1961. és köv. 279