T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
200 éves a Simontornyai Bőrgyár
élet. A környéknek azonban továbbra is központja maradt. A felszabadulás után először - feltehetően - a simontornyai kamarai hivatalt állították fel Tolna megyében, úgyhogy 1688-ban már harmincados (vámszedő), tiszttartó és írnok lakott a mezővárosban. Később a simontornyai őrség katonái és az uradalom tiszttartói közül kerültek ki Tolna megye vezető tisztviselői is. (Alispán, főbíro.) A török és a kuruc kor véres harcaitól, továbbá a pestisjárványtól megtizedelt Tolna megyének ez időben még nem volt állandó székhelye. 1723-ban elhatározták, hogy Simontornyán - ahol a vár elég épségben megmaradt - megyeházat építenek, és ezentúl ott tartják a megyegyűléseket. A forgalmas útvonalak kereszteződésében fekvő mezőváros 1725-től 1778-ig Tolna megye közigazgatási központja, a megyegyülések és fontos megbeszélések színhelye volt. 5 A század elején, 1700-ban Simontornyát a hozzá tartozó négy községgel I. Lipót gr. Styrum-Lymburg Miklósnak adta át. Az idegenből érkezett katona földesúr birtokai vezetését a Rákócziszabadságharc után német gazdatisztekre bízta. Fia, Styrum Károly pedig az 1740-es évektől nagyobb tömegben telepített be - elsősorban felső-magyarországi és szlavóniai birtokairól - jobbágyokat és zselléreket. Ő volt az, aki - a fejlett csehországi és ausztriai ipar átvétele érdekében - különböző mesterségeket folytató iparosokat is megtelepített birtokain. így került Simontornyára Fried Salamon tímár Morvaországból, aki kis műhelyt létesített a Sió partján. 1780-ban kelt gr. Styrum Károly levele a simontornyai uradalom tisztségéhez, amelyben elrendelte, hogy a hajdani megyeháza raktárhelyiségeit - amelyek 1778-tól az uradalom tulajdonába kerültek - adják át Fried Salamonnak, aki azt műhelyként fogja Holub József: Az újjáépítés megindulása Tolna megyében a török kiűzése után 1686-1703. (In: Tanulmányok Tolna megye történetéből. Szerk.: K. Balog János. V. köt.) Szekszárd, 1974. 29-33., 39-40. p. 5 Holub i.m. 71. 1. - Évszázadokon át 244., 253., 260., 264., 271. p. (Hajdú Lajos munkája) 214
