T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
Szigetvár a kapitalizmus kezdetén
Az alispáni bíróság túlment ezen a tagosítási terven, s ez főként azért sérelmes, mert Szigetváron a határban a birtokok értéke nagyon változó. Van olyan szántóföld, amely holdanként 50-100 Ft-ot ér csak, de van 400-500 Ft-os föld is ! Azt is sérelmezik a szigetváriak, hogy a „körmünkre égő munkálkodáshoz " nem foghat hozzá a birtokos, aki egy helyen már elveszítette birtokát, de a másik helyen nem kapta meg még az érte járó illetményt. Sérelmezik a katonai karhatalmat is, amelyre a város lakói nem szolgáltattak okot. „Egyes birtokosok ellenszegülése ellenére" elég lett volna egy-két megyei pandúr is, ezért a karhatalom költségei alól magukat fölmenteni kérik. 25 1870 júniusában Szigetvár elöljáróságától újabb kérvény érkezik az alispáni bírósághoz. Ebben már konkréten fölsorolják az előző évi végrehajtási jegyzőkönyvben kategorikusan megszüntetésre ítélt utak hiányából fakadó súlyos károkat. Előadják pl., hogy Festetics Dénes gróf és Vermes György birtokai közt rétet adtak ki, de a mérnök „utat, mely odavezetne, elfelejtett kimérni", így a birtokot a tulajdonos nem tudja megközelíteni. A széna hazaszállítása lehetetlen, „a lekaszált és összerakott szénáikat fenyegeti, hogy víz viszi el, felgyújtás vagy elégetés útján megsemmisül". "„Életkérdéssé vált" számukra a felmerült hiányosságokkal kapcsolatos intézkedés, mert - mint a beadványt szerkesztők írják „működő mérnök malitiózus cselekményei" folytán a réteket és szántóföldeket helytelenül osztották föl, az utak hiányosak. A továbbiakat már nem ismerjük, de ennek a beadványnak igazsága önmagában is éles kritikája egy erőszakos birtokszerző aktusnak. Mit idézett elő az úrbéri birtokrendezésnek ez a hosszan elhúzódó és súlyos veszteséget jelentő processzusa, majd végeredménye a város életében? Ismerjük Szigetvár 1848. évi gazdasági helyzetét, amelyet „Szigetvár város jelenlegi állásának kimutatása 1848. évi június 2Uo. A beadványon nem volt dátum, de az irat hangvételéből és a már elvezérelt katonaságra utalásból következtethetően 1869 végén, vagy 1870 év elején íródhatott. SmL. Úrbéri birtokperek. Szigetvár, László Szilárd hites ügyvéd beadványa. 208