T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Szigetvár a kapitalizmus kezdetén

Az alispáni bíróság túlment ezen a tagosítási terven, s ez főként azért sérelmes, mert Szigetváron a határban a birtokok érté­ke nagyon változó. Van olyan szántóföld, amely holdanként 50-100 Ft-ot ér csak, de van 400-500 Ft-os föld is ! Azt is sérelmezik a szigetváriak, hogy a „körmünkre égő munkálkodáshoz " nem foghat hozzá a birtokos, aki egy helyen már elveszítette birtokát, de a másik helyen nem kapta meg még az érte járó illetményt. Sérelmezik a katonai karhatalmat is, amelyre a város lakói nem szolgáltattak okot. „Egyes birtokosok ellenszegülése ellenére" elég lett volna egy-két megyei pandúr is, ezért a karhatalom költsé­gei alól magukat fölmenteni kérik. 25 1870 júniusában Szigetvár elöljáróságától újabb kérvény érkezik az alispáni bírósághoz. Ebben már konkréten fölsorolják az előző évi végrehajtási jegyzőkönyvben kategorikusan megszün­tetésre ítélt utak hiányából fakadó súlyos károkat. Előadják pl., hogy Festetics Dénes gróf és Vermes György birtokai közt rétet adtak ki, de a mérnök „utat, mely odavezetne, elfelejtett kimérni", ­így a birtokot a tulajdonos nem tudja megközelíteni. A széna haza­szállítása lehetetlen, „a lekaszált és összerakott szénáikat fenyegeti, hogy víz viszi el, felgyújtás vagy elégetés útján megsemmisül". "„Életkérdéssé vált" számukra a felmerült hiányosságokkal kap­csolatos intézkedés, mert - mint a beadványt szerkesztők írják ­„működő mérnök malitiózus cselekményei" folytán a réteket és szántóföldeket helytelenül osztották föl, az utak hiányosak. A továbbiakat már nem ismerjük, de ennek a beadványnak igazsága önmagában is éles kritikája egy erőszakos birtokszerző aktusnak. Mit idézett elő az úrbéri birtokrendezésnek ez a hosszan el­húzódó és súlyos veszteséget jelentő processzusa, majd végeredmé­nye a város életében? Ismerjük Szigetvár 1848. évi gazdasági helyzetét, amelyet „Szigetvár város jelenlegi állásának kimutatása 1848. évi június 2­Uo. A beadványon nem volt dátum, de az irat hangvételéből és a már elvezé­relt katonaságra utalásból következtethetően 1869 végén, vagy 1870 év ele­jén íródhatott. SmL. Úrbéri birtokperek. Szigetvár, László Szilárd hites ügyvéd beadványa. 208

Next

/
Oldalképek
Tartalom