T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Szigetvár a kapitalizmus kezdetén

án tartott nép gyűlésből kiküldött választmány jelentése" foglalt össze. A jelentés egyik pontja rámutatott arra, hogy a volt földesúr birtokában van a mészárszék, a kocsma és a kereskedelmi jog, amely az uradalomnak évi 4000-, Ft jövedelmet hoz, azonkívül több száz hold „adó alatti földbirtok"', amelyet részint pénzen vett, részint foglalt, és adó alatti „sok házak, melyekből adót sem a legközelebb volt földesúr, sem élődi soha nem fizettek. " A jövedelmek közt sorolja föl a városban tartott három országos vásárt. A jelentés rámutatott arra is, hogy a rét- és szántóföldeket az uradalom mindig meg akarta dézsmálni, és ezért folyton perben álltak. A választmány azt javasolta, hogy kérjék vissza az uraságtól számadásaikat, mert csak így tudják fölmérni városuk követelését. Ebben az esztendőben a város „háztartását" a források a következőképpen állítják elénk: Szigetvárnak 4017 lakosa volt, akik közül 381 választópolgár. A város jövedelme ebben az esztendőben 3205 pengő forint, kiadása 3170 pengő forint volt. A ránk maradt jelentésekből képet alkothatunk a város iparos- és kereskedő lakosairól is. Egy összesítés szerint ekkor a város egész népességének 16 %-a iparos: 369 mester, 196 legény, 86 tanonc, összesen 647 iparos dolgozott ekkor Szigetváron. Ez az akkori körülmények között föltűnően magas arány. Ugyanakkor 51 kereskedést jegyeztek föl, amelyekben 62 kereskedő dolgozott. 1848-ban tehát egy fölemelkedő és polgári öntudattal teli város képe rajzolódik ki előttünk, amelyben a földműves lakosság mellett már nagyon jelentékeny számú iparos és kereskedő élt. S mi volt a helyzet a tagosítás, az úrbéri birtokper - előbb vázolt - lezárulta után ? 1869 novemberében Szigetvár vezetői elkészítették a város számadását. Ebben az évben a város bevétele földjei, a kocsmáltatási joga, az országos vásárok, továbbá a lak- és bolthasználat után 3415 forint volt. Az évi kiadása novemberig 6934 forint - a különbözetet: 3518 forintot „pótláskép" kellett a lakosokra kivetni. A város évi egyenes adója 17 138 forint volt, a pótadó Uo. Szigetvári múzeum anyaga. 209