T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Rendhagyó válogatás egy életműből

zet két gépírója, Gál Júlia és Szinetár Judit. Északi irányban nyílt a gazdasági vezető: Zalánné Déri Éva kis szobája. A Széchenyi-tér felé, a nagyszobából nyílott az igazgató apró szobája, amely mindig zsúfolt volt, hiszen Szabó Pál Zoltán rendszerint ott is fogyasztotta el ebédjét, ott fogadta vendégeit és ott diktált a titkárnőjének: Gál Jutkának. A nagyszoba másik kijárata ismét egy szobába torkollott, amelyet ketté vágtak, egy átjáró és egy kisméretű szoba lett belőle: Simor Ferenc meteorológus és Lovász György szobája. Utóbbi általában terepen dolgozott, ritkán volt bent. Az átjáróból hosszú folyosó nyílott, amelynek bal oldalán egy kialakított aprócska szobában Kolta János gazdaságföldrajzos számolta demográfiai adatait és szervezte gyönyörű földrajzi kirándulásait, ezzel toborozva tagokat a Földrajzi Társaságnak. Tovább haladva a folyosón, annak jobb oldalán, a kertre nyíló ablakokkal volt egy óriási szoba, amely az Intézet könyvtára volt. Polcokkal három részre osztották. A jobb és a bal oldali „box"-ban ült Babics András és Rúzsás Lajos. Ez utóbbiban helyeztek el nekem is egy íróasztalt. Babics András boxában adtak helyet Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatónak, amikor odakerült. Középen dolgozott, amíg ott volt, az Intézet rajzolója: Swierkiewicz József. E mellett volt még egy kis fotólaboratórium. A tudományos kutatókat egy gépelő „szolgálta ki", a hét minden napján más-más munkatársnak dolgozott Szinetár Judit szorgalmas keze. Amellett kiválóan rajzolt, neki köszönhető ennek az „őskornak" képi megjelenítése. Utóbb, ahogyan bővült az Intézet, sikerült még egy földszinti helyiséget kapni, de az Intézet szerkezete alapvetően az 1970-es években történt átépítésig ilyen maradt. Két évvel az évforduló után, 1965-ben - hosszú betegség után - meghalt Szabó Pál Zoltán. Jószándékú, kedves ember volt, jó szervező és közéleti ember. Ő volt az első, aki - pótképviselőként a vizek tisztaságáért emelte fel szavát a magyar parlamentben. Nagyon ellenezte az állatkert Mecsekre telepítését, hiszen a karsztvizek tisztaságát mindennek elébe helyezte a város jó ivóvize érdekében. Mi nagyon megsirattuk, de a közélet, a szakma hamar elfelejtette. Óriási gyűjtött anyaga volt. Éveken át járt ő, majd utóbb a víztechnikusa: Blum bácsi a Mecsekre a források adatait mérni és 17