T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A parasztság életútja Dél-Dunántúlon a jobbágyfelszabadítás után

Szemere, aki elsősorban Tolna megyében szerzett párthíveket magának, kiszámította, hogy az Esterházy uradalom 1 millió korona adót fizet kb. 400 000 katasztrális holdat kitevő birtoka után, - de ha ugyanez a birtok kisgazdák kezén lenne, azok legalább 10-11 millió koronát tartoznának fizetni érte az akkori adórendszer szerint. Szemere konkrét adatai szerint az Alföldön pl. az uradalmi földek holdjáért 3 korona adót fizettek ugyanakkor, amikor a szomszédjában birtokos kisgazda 20-30 koronát fizetett birtokának holdjáért. Az állami terhek regresszív volta, - (és talán azt is mondhatnánk, hogy ez a feudális kor súlyos öröksége volt) legalább olyan nyomasztó és nehéz a parasztságra nézve, mint a technikai fejlődés és átalakulás gyors ütemű változásának követése. Nyilvánvalóan ez is oka volt azután az el- és kivándorlásnak. A korabeli közgazdaságtudomány, sőt az irodalom is viszonylag korán felismerte és jelezte, a sajtó pedig közvetlenül hangot adott a Szlavónia felé történő elvándorlásnak. Az 1860-70-es években egyenlőre odairányult a tönkrement volt jobbágy gazdák vándorútja éppen úgy, mint ahogyan a Székelyföldről is ezidőtájt indult meg a kivándorlás a Kárpátok túlsó oldalára, amint ezt egyazon éles szemű közgazdász: Hegedűs Lóránt észrevette és regisztrálta. S miként látta ezt a sajtó? Hosszú cikkek jelentek meg a parasztság tönkremeneteléről, a dobra vert birtokokról, melyeknek tulajdonosai azonnal elhagyják a falut és rendszerint Szlavóniába költöznek. A század végén megjelent Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben díszes kötetei Somogy megyei részében a jó tollú és a néprajz problémái iránt is rendkívül érzékeny Baksai Sámuel már részletesen megemlékezik arról, hogy miként alakultak Szlavóniában egész kis kolóniák Somogyból odaköltöző, tönkre jutott paras ztgazdákból. Mindez, amit eddig elmondottam, a parasztság életútjának csak egyik része: a gazdasági és társadalmi differenciálódás, a nagy tömegek elszegényedése, proletár sorba süllyedése, másrészük elvándorlása, sőt kis idő múltán már kivándorlása, távolabbi országokba, földrészekbe, elsősorban Amerikába. De még mindig nem érthető, hogy miként szakadtak el a parasztság nagy tömegei 1848 149