T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt

(cukorgyár, gőzmalom, sörgyár, stb.) E száraz felsorolásnál többet mond azonban, ha felmérjük a terület iparának átalakulását, annak mértékét és lényegét. Nyilvánvaló, hogy azok az egyre sokasodó jelzések, amelyek arról adtak hírt, hogy a drágábban termelő kisipar miként megy tönkre, az ugyancsak egyre szegényebb fogyasztópiac: a falvak lerongyolódása és az olcsóbb, külföldről érkező gyári termékek versenye miatt - cselekvésre kellett, hogy késztesse a kormányt. A munkanélküliség terjedése, a városok felé özönlő nincstelenek kedvező alapot teremtettek a gyáriparnak, s ennek megtelepedését igyekeztek megkönnyíteni, elősegíteni az 1881-től születő ipartámogató törvények.

19 A városok vezetői - akik közvetlenül érzékelték a szociális feszültséget - ugyancsak belátták a gyáripari üzemek létesítésének fontosságát, és ingyen telkek, adókedvezmények ígéretével maguk is törekedtek arra, hogy városukban gyárak létesüljenek. Az ipari üzem magasabb adója a várost is gazdagabbá tette. Milyenné vált tehát az ipar új arculata? A grafikonon láttuk, hogy 1881 és 1900 között az ipari keresők aránya jóformán változatlan a lakosság egészéhez viszonyítottan. De vajon nem zajlott-e le ezen az iparos rétegen belül változás, ugyanaz maradt-e mint volt? A kortársak, közöttük nem egy közgazdász az 1890-es évektől rendszeresen és figyelmeztetően a kisipar rohamos tönkremeneteléről ír. Leopold Lajos egyenesen kimondja: Tolna megye90 ben tönkrement a kisipar, és a gyáripar másutt jött létre. A jószemű közgazdásznak ezt a megállapítását nemcsak Tolna megye hallatlanul alacsony nagyvállalatainak száma (6) húzza alá, hanem az 1900. évi statisztika adatai is, amelyek szerint 13 iparág közül 9ben fogyott az ipari keresők száma. A fonó-szövőiparban pl. 46, a papíriparban 42 % ez a fogyás. A többi megyében nem találkozunk ilyen egyöntetű hanyatlással, bár úgy tűnik, ezekben is átcsoporto9 1 sült az ipar szerkezete. Az ipart támogató törvények bírálatára lásd Sándor Vilmos: Nagyipari fejlődés Magyarországon 1867-1900. Bp. 1954. 347-372. p. Ifj. Leopold Lajos: Gyárak nélkül. Egy pusztuló vármegye emlékirataiból. Szekszárd, 1907. MSK.2. köt. *50*51.p. 132