T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt
De nemcsak az iparági szerkezet változott, hanem más is. Ha a III. Táblázatunkat tekintjük, akkor meg kell állapítanunk, hogy míg 1891-ben mindössze 2007 fő dolgozott 20-nál több segédet alkalmazó nagyvállalatban, addig 1910-ben ez a szám már 11 043-ra emelkedett. A nagyvállalat és a gyári üzem azonban területünkön egyáltalán nem azonos kategória. A gyár fogalma esetenként változott, iparáganként más-más volt a feltétele: gépek, motorok használata, másutt a 20-nál több alkalmazott, ismét másutt - a malmoknál - a teljesítmény foka volt a gyári jelleg ismérve. A felmérések és statisztikák összehasonlító vizsgálata, - a különböző iparági besorolások, és az időben is változó feltételek miatt - nagyon sok hibának lehet a forrása. Az alábbiakban - mellőzve az alapkutatások során elvégzett kritikai szempontok ismertetését, továbbá a sok összetevőkből kialakuló tendenciák kisebb időszakokban mutatkozó eltéréseinek elemzését, - csak a kialakítható következtetések alapjául szolgáló adatokat szeretnénk röviden áttekinteni, összegezni. A gyári és a nagyvállalati statisztika adatai közötti eltérés mindenképpen arra figyelmeztet minket, hogy a terület gyári üzemei a kisebbek közül valók. Az ipar belső átalakulásának mértékére mégis következtethetünk. A gépi lóerő 1904 és 1910 között megháromszorozódott. 168 telep használt 1910-ben motort, 13 051 lóerővel, s ebből mindössze 32 lóerő származott vízi energiából (Zala megyében). 22 Nyilvánvaló, hogy a vízi molnárok ideje lejárt. Kétségtelen, hogy a gépi teljesítmény nagy megnövekedése mögött a villany energia „pástra lépése" rejlik. A területen a XX. század elejétől egyre több helyen létesült - leggyakrabban gőzmalmokhoz kötődően - de olykor más üzemekkel kapcsolatban (pl. cukorgyár), avagy közvetlenül a szén energiájára épülően - villanycentrálé, elektromos áramfejlesztő. 23 A Magyar Szent Korona országai gyáriparának üzemi és munkás-statisztikája az 1910. évről. Bp. 1915. 382. p. Jellemző adat: 1898-ban Baranya megyében volt egy részvénytársaság „villamossági és közlekedési vállalatok számára-,, Pécsett, Somogyban Siemens és Halske villamos világítási központi telepe Kaposváron, és Zala megyében két gőzmalomhoz kötött villanytelep (Nagykanizsán és Csáktornyán), Tolna megyében nem volt villanytelep. 1906-ban Dél-Dunántúlon 8 villanytelepet 133 *-•
