T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt
jutotta, s ekkor kezdődik meg az a folyamat, amelyet Hegedűs Lóránt jeles közgazdászunk figyelt meg elsőnek: a Dunántúlról Szlavóniába meginduló kivándorlás, amelyet nem lehetett statisztikailag lemérni. 11 De már akadtak olyanok is, akik messzebbre néztek, és a később tömegessé váló amerikai kivándorlás első úttörői ekkor vették kezükbe a vándorbotot. Ennek a jelenségnek az ipar vonatkozásában is megvannak a maga riasztó jelzései. Nemcsak a falvak lakói találhatják kilátástalannak sorsukat, de vannak olyan „szakmák", amelyeket a vasutak révén közel kerülő olcsó gyári áru tesz tönkre. „Még sohasem láttunk ennyi szegény iparost mint most" - írta a Somogy című lap 1875 őszén. „A vásárlók előnyben részesítik a gráci és a bécsi árut, mint a hazait, és így a jó és értelmes iparosok naponként fogynak -, számban és vagyonban." 12 S ez a gondolat visszavisszatér a helyi sajtó különböző orgánumaiban, - folyamatosan egészen a századfordulóig. Az 1880-as években már megváltozott ennek a déldunántúli tájnak az arculata is. 1867-ben még mindössze a Déli Vasút Budapestről a Balaton partján és Nagykanizsán át közlekedő sínpárja, és egy, délen a Pécs melletti Üszög pusztát Moháccsal összekötő vasútvonal jelenti a „kaput" a nagyvilág felé. 1877-re már megszületik a Duna melletti Bátaszéket Dombóváron át összekötő vasútvonal, amely a drávaparti Zákányhoz vezet. Ezt a vonalat keresztezi az a vasút, amely egyenesen a tengerhez szállíthatja az árut. De megvan már a Zákányt Moháccsal és Barccsal összekötő kelet-nyugati irányú vasútvonal is, amely az Alföld felé és felől teremti meg az áru útját, bár a Dunán átívelő híd csak 1909-ben épült fel Bajánál. Az 1880-as évek közepén megnyílik a Pécset és Szekszárdot Budapesttel összekötő észak-déli irányú „vaspálya" is. (Lásd 3. ábra). A „föld erei", ahogyan a vasutat nagy költőnk Petőfi nevezte, valóban behálózzák ezt a területet is, és egyszerre kiemelnek jelentéktelenségükből néhány települést, míg másokat, Hegedűs Lóránt: A dunántúli kivándorlás és a szlavóniai magyarság. Budapesti Szemle, 1905. 344. sz. Somogy, 1875. szeptember 7. 36. sz. 1. p. Magyarország gazdasági térképekben. Szerk.: Edvi Illés Aladár és Halász Albert. Bp. 1921. 6. p. 129
