T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)
A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt
népesség elhelyezkedéséről is képet adjunk. Már a statisztikai adatokból is megállapíthattuk, hogy Pécsett és környékén - ahol már ekkor jelentős volt a bányászat, és így volt megfelelő energiaforrás, - sűrűbben találunk ipari üzemeket, míg a többi megye ipari népességének aránya alatta maradt a dunántúli átlagnak. (Ez: 1910ben 16,1 % volt.) Részleteiben is megvizsgálhatjuk az ipari népesség területi elhelyezkedését, mert a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara vezetősége 1876-ban felmérést végzett a hozzá tartozó kilenc megyében dolgozó iparosokról, kereskedőkről, pénzintézetekről. Jelentésük adatainak felhasználásával készült a mellékelt térkép, amely Dél-Dunántúl mindazon településeit ábrázolja, ahol az önálló ipari vállalkozók száma meghaladta az 50-et. 2 Nr. 2. DÉL-DUNÁNTÚL IPAROSODÓ TELEPÜLÉSEI 1876-BAN '*'*•? .Csobrendek t O Sümeg J*' " o&ánlgról /Zfoaentgrót/ "lopota O ,' KivogA&rs • Zalaegerszegi Keszthely o O O LAKOSSÁG SZÁM • 2000 FÓ ALATT • 2000-3000 o 3000-1000 < 000-5000 5000-6000 6000-7000 9000-10000 (~~) 10000-20000 Q 20000 FŐ FELETT 200-300 300-400 ÍOO-500 500-600 600-700 1000 FELETT F oFelsoireq .- •/Inqszt&tse/ , . OTamasi oNagyszékely • I '.fi /Gyulai/ Í-M""VJ u i • Oöb.foköz 'olnopfl •W* £ f.QBonyhod / t* .l-jdas V- ;Na*asd Báli , . . . / íter/Q Hosszuheteny! Specsvarad ősiküsi"' 4 ^ [TFZmajevac/ A térkép érdekes sűrűsödési pontokat mutat. Tolna megyében volt a legnagyobb számú iparosodottabb település, bár ezek az „üzemek" rendszerint egyszemélyes kisebb műhelyek voltak, viszonylag alacsony lélekszámú településekben. Baranya megyében Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának 1876-ik évi statisztikai jelentése. .II. rész. II. füzet Sopron, 1878. Statistischer Bericht der Handels und GewerbeKammer in Oedenburg für 1876. (Továbbiakban: Az 1876. évi soproni jelentés.) 123
