T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

A tőkés iparfejlődés Dél-Dunántúlon az első világháború előtt

kevés, de koncentrált az iparos lakosság elhelyezkedése. Somogy megyében nagy területre szétszórt, Zala megyében pedig két iparosodottabb pólust találunk, mindkettő a mai Zala határain túl esik: egyik a Dráva- és Mura közének horvát lakta területe, a másik a Balaton északi része. Ezeken kívül a megye-központ Zalaegerszeg, és főként Nagykanizsa emelkedik ki, amely utóbbi nemcsak 1876' ban, hanem már a XVIII. században is „ vásározó " helynek, piacos helynek számított, ahol nagy területek gabonája és állatai cseréltek gazdát. Ezt a pozícióját pedig csak erősítette az 1860-as évek óta rajta áthaladó, észak-déli irányú Déli Vasút, amelynek egyik forgalmas állomása is volt.

3 A nagyobb lélekszámú és iparosodottabb települések egy része a Duna mellett helyezkedett el, amely jó összekötő kapocs volt a világgal, a „vízi országút" széles és jó piacot biztosított agyagáruktól kezdve egyéb iparcikkeknek is, a gabona és más mezőgazdasági terményeken kívül. A többi iparosodó település esetében viszont nagyrészt energia vagy nyersanyagforrás volt a közelben, igen sok volt ekkor még a patakokon, folyókon felépített malom (majdnem minden falu határában feljegyezték), de a települések többségében találunk takácsot, kovácsot és lakatost is. Az utóbbiak ekkor már a talajjavító és művelő szerszámokat, sőt gépeket is elkészítették, javították. A Kamara által közölt adatok lehetővé teszik azt, hogy alig pár évvel a céheket eltörlő törvény (1872. VIII. t.c.) megszületése után megállapíthassuk - a falvanként összeírt iparosok foglalkozása alapján - Dél-Dunántúl iparának szerkezetét. (II. Táblázat.) A segédek, tanoncok és munkások száma ekkor a négy megyében 19 851 fő volt, amely a 19 594 vállalkozó számát alig haladta meg. A települések többségében kevés segédszemélyzettel dolgozó iparost találunk, többnyire egy-egy mester foglalatoskodott a cipész-műhelyekben, a kovács-műhelyben, a szövőszék mellett, a fazekaskorongnál és így tovább. A „gyáripar" ekkor szinte „névtelen". A terület egyetlen szabad királyi városában, Pécsett a közel 140 féle ipart űző között alig 8 gyárat jegyeztek fel, 3 A Déli Vasút, eredeti nevén: Császári Királyi Szabadalmazott Déli Vaspálya Társaság: Budapest-Nagykanizsa-Országhatár vonala 1861-ben, Nagykanizsa-Sopron-Országhatár 1865-ben, Nagykanizsa-Barcs 1868-ban nyilt meg. 124