T. Mérey Klára: Rendhagyó válogatás egy életműből - Tolna Megyei Levéltári Füzetek 9. Tanulmányok (Szekszárd, 2000)

Rendhagyó válogatás egy életműből

háztartásban dolgozott, amióta 18 évesen férjhez ment, és fiatalon maradt özvegy, tíz évig nem kaphatott nyugdíjat. Húgom, aki Pe­dagógiai Gimnáziumban szerzett érettségijével nem tudott elhe­lyezkedni, gyors- és gépírói állását pedig éppen akkor veszítette el, „kiracizták", ahogy azt akkor mondták. A Dunántúli Tudományos Intézet is válságainak egyikét élte, hiszen a Közoktatási Miniszté­rium meg akart tőle szabadulni, a Tudományos Akadémia pedig nem nyilatkozott: átveszik-e? Zaklatottan írtam Babics Andrásnak, de ő sem merte vállalni a döntést, és így áthelyeztettem magam a Kaposvári Gimnáziumba. Az Intézet igazgatója: Szabó Pál Zoltán azonban közbelépett: szerzett Pécsett a húgomnak állást és vissza­kért Kaposvárról. Lakást azonban ő sem tudott szerezni a túlzsúfolt Pécsen, így anyám Kaposváron maradt és a cukorgyári kampány­ban dolgozott. A jó téma nekem szerencsét hozott: számtalan kisebb­nagyobb cikket, előadást kértek tőlem, többek között a Kossuth Rádióban is felolvastak egy hivatalosan átírt előadást, amelyre alig ismertem rá. Stilisztikailag biztosan jobb volt annál, amit én írtam, de azért a felelősséget nem vállalom érte! A Szikra könyvkiadó 1956 elején jelentette meg könyv alakban: „A mezőgazdasági munkásság mozgalmai a Dunántúlon 1905-1907-ben" címmel. Ez volt az első könyvem! Sokan beleszóltak, többször át kellett írnom, de az én gyermekem volt, örültem neki! A téma népszerű volt, s mivel a falut érintette, kicsit idősze­rűnek is tűnt. Többször hívtak előadást tartani, s én boldogan men­tem egészen addig, amíg a budapesti MEDOSZ székházban is elő­adtam a dunántúli paraszti mozgalmak történetét. A közönség so­raiban, legelöl ült egy idősebb úr, aki - mint utóbb kiderült - szoci­áldemokrata volt és maga is részben benne élt, részben fel is dol­gozta e megmozdulások történetét. Elmondtam ott is azt a szöve­get, amelynek „zsugorított" tartalma e kötet első tanulmánya, egy még összefogottabb változatban. Ezt akkor további kutatási ered­ményekkel is kiegészítettem. A szociáldemokraták elmarasztalása ­parasztokat érintő ügyekben különösen - akkoriban nemcsak diva­tos, hanem elvárt ítélet volt szakmai körökben. Amikor ezeket el­mondottam, felállt a közönség soraiból a már említett középkorú úr és könnyekkel a szemében azt mondta, hogy ő, mint szociáldemok­rata, egész életében a munkásokért élt és dolgozott, és igazságta­n

Next

/
Oldalképek
Tartalom