Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

A grábóci Szent Arkangyalok kolostor évkönyve (Letopis manastira svetoarchandelskog Grabovca) I. Keletkezése - helytörténeti értéke - nyelvezete 1. Előzmények Karadzic Stefanovic Vuk (1787-1864, a szerb irodalmi nyelv megújítója, folyóiratában, a „Danica" (Esthajnalcsillag)-ban felveti a szerb kolostorok történeti feldolgozásának a gondolatát. Hogy másokat is ösztönözzön, tíz szerb kolostor régi kéziratai és nyomtatványai alapján megírja azok történetét. Példáját Milkovic Ioannikije követi s 1801-ben ismerteti a vojlovicai zárdát, majd 1839-ben Krestic Dimitrij a Fruska gora-beli és a krusedoli szerzetesek történetét mutatja be. Vujic Militevic és az Orosz Hilferding („Rusa Hilferding") is bekapcsolódik a feltáró munkálatokba. Nagy hatást vált ki Kanitz, Joannikije munkája. "Bizantinski spomenici po Srbiji" (Byzantini emlékek Szerbiában). Joakim Vujic 1796. évi útinaplójában azt írja, hogy Kalocsánál a Dunán átkelve Nagydorog után Bonyhád és Nádasd felé vette útját. Megemlíti, hogy Szekszárd és Bonyhád között, a világtól rejtve áll a grábóci szerb zárda, s ezért meg sem kísérelte az odajutást. Nagy kár! Abban az időben még sok régi iratot találhatott volna a kolostor múltjának megírásához. Gerasim Petranovic az ismert archimandrita és kattarói püspök a Srpsko-Dalmatisko Magazin (Szerb-dalmát Magazin) 1868. évi XXVII. számában a dalmát püspökség területén épült görögkeleti templomokról értekezik. 0 is tud arról, hogy a Dalmáciában levő Dragovic-i kolostor szerzetesei alapították meg a Tolna megyei Grábócon új zárdájukat. Nem mulasztja el megemlíteni, hogy Évkönyvet vezetnek és régi kézirataikat érdemes volna tanulmányozni. A belgrádi Szerb Tudós Társaság 1870-ben megbízta Gavril Vitkovic-ot, a jeles tanárt, a Magyarországra költözött szerbek levéltári anyagainak gyűjtésével. Sajnos, nem ismerhette meg a grábóci kolostor könyv- és levéltárát, mert ottjártakor, Cupic Julián zárdafonök (iguman) halála miatt a kolostor összes ingóságát és iratait lepecsételve elzárták a nyilvánosság elől.

3 3 Glasnik XXX.2.kötet 9