Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Cserna Anna: Gróf Batthyány Kázmér és Sztankovánszky Imre kormánybiztosok levelezése 1848-1849-ben • 347

nak érezte. Széles körben elfogadható politikai magatartást képviselt. Magyarország jövőjét a vér nélkül megszerzett függetlenséggel és a jobbágyrendszer felszámolásával elképzelhetőnek tartotta. A nyár folyamán főispáni kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, azaz őrködött, felügyelt a törvényességre. Önmagának felállított mércéjét, a mindenkori lelkiismeretességet kérte számon a tisztségviselőktől a közigazgatási munkában.

1 1848 kora őszén már kiderült, hogy a császári udvar a magyarországi változásokat nem nézi tovább tétlenül, hogy céljai érdekében pedig kihasználta a horvát-illyr elégedetlenséget. Jellacsics horvát bán betörése az országba bármelyik percben várható volt. A „délvidéki harcok" azt is jelezték, hogy csak új szellemiségű, nemzeti hadsereggel lehet szembeszállni a betolakodókkal. A nemzeti hadsereg felállításának kezdetén a honvédő feladatok nagyobb hányada még a megyei nemzetőrökre és a lakosságra hárult különösen a déli, a drávamenti területeken. A bekövetkezett és kiszámíthatatlan kimenetelű fordulat választásra kényszerítette a megyei vezetést és a nemességet. Sztankovánszky Imre felvállalta a folytatást, hiszen az országhatár megvédéséről volt szó. A katonai szempontból fontossággal bíró vármegyék főispánjainak hatásköre bővült már a nyár végén. Személyes befolyásuk és felelősségük megnőtt a honvédtoborzás és a népfelkelés szervezésekor.

2 A helyi viszonylatokban jártas, megbízható és a nem mindennapi szituációban rendelkezési joggal felruházott hivatalnokok jelenléte elkerülhetetlennek tűnt. Az Országos Honvédelmi Bizottmány kormánybiztosokat

3 küldött ki erre a vidékre, akik a végrehajtási hierarchiában a főhatóságok és a megyék között közvetítettek, valamint az adott lehetőségek függvényében a katonai vezetéssel egyeztetve gyors és célszerű döntéseket hozhattak. Sztankovánszky Imre szeptember 19-től honvédtoborzási- és népfelkelési kormánybiztosi minőségében kormányozta a megyét.

4 Legsürgetőbb tennivalója a tolnai nép hadbaszólítása volt, ugyanis Jellacsics foerőinek és utóseregének az átvonulását egyaránt jelezték a különféle híradások. Az első hullámban előrenyomuló horvát sereg egyik Ireg körül táborozó csapatával szeptember 25-én a fegyverben álló népnek nem volt módja megütközni. A következő napokban már Cserna Anna: Adatok Sztankovánszky Imre politikai tevékenységéről Tanulmányok Tolna megye történetéből XI. kötet, Szerk..: K Balog János, Szekszárd, 1987. 517 p. (Továbbiakban: Csema...) Eredetben lásd.: TMÖL. XJJJ/19 Sztankovánszky család iratai Sztankovánszky Imre főispáni iratai. 1848. május 8. (Továbbiakban: Sz. cs. i. Fi.) Csema... 521. p. Hermann Róbert: A kormánybiztosi intézmény 1848-49-ben Hadtörténelmi Közlemények 111. évf. 1998. 1. szám 28. p. (Továbbiakban: Hermann...) Hermáim... 69. p. 348