Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Cserna Anna: Gróf Batthyány Kázmér és Sztankovánszky Imre kormánybiztosok levelezése 1848-1849-ben • 347

Baranya felől Roth és Philippovics vezette, a főseregéhez csatlakozni szándékozó utóhad érkezéséről szállingóztak kósza hírek. Ismerősöktől, ismeretlenektől származó ellenőrizhetetlen információk alapján felelőtlen intézkedéseket Sztankovánszky Imre nem akart hozni. A táborban lévő népfelkelők ide-oda vezénylése nem látszott egyszerűnek még akkor sem, ha a katonai irányítást Csapó Vilmosra bízta.

5 Miután a hadi állapot nem csupán Tolnát, hanem a szomszédokat is érintette, ezért az öncélú rendelkezések elkerülésének útja a rendszeres hatósági tájékozódás lehetett. Baranyától, mint először megszállandó megyétől szerezhette be a legbiztosabb adatokat az idegen csapatok mozgásáról, erejéről. Sztankovánszky Imre Batthyány Kázmérnak küldött szeptember 25-i első levele a kapcsolatteremtés céljából íródott. Baranya kormánybiztosa már másnap viszonozta a kezdeményezést az ellenséges sereg harci kedvének, felszereltségének és nagyságának pontos leírásával. A levélváltás után a futárszolgálat felállt, de a rendes postajáratok is hozták-vitték a küldeményeiket. Ezzel megkezdődött a két vármegye majdan egyre szorosabb együttműködése, amely a népfelkelés, az újoncozás időszakán át Batthyány Kázmér eszéki tartózkodásáig terjedt, és végleg a császári csapatok megjelenésével szakadt meg. Batthyány Kázmér (1807-1854) patinás, történelmi család hercegi ágából származott. Külföldön neveltetés, világlátottság után szabadelvű gondolatokkal tért haza 1839-ben. A főúri ellenzék egyik vezéreként, a nemzeti ügy legodaadóbb híveként jegyezte meg az ország.

6 1848 előtt Baranyában csupán a birtokügyei miatt tartózkodott hosszabb-rövidebb ideig, de a reformerek, a fiatal értelmiségiek szívesen tömörültek a személye körül. Ezért kínálták fel számára a főispáni széket az új, polgári közigazgatásban. Nem hatott meglepetésszerűen, hogy a szeptemberi változás után a kormánybiztosi teendőket is ellátta.

7 Roth és Philippovics 6-7 ezer fos ugyan „hitvány kinézésű", ám igen jól felszerelt seregével reguláris hadsereg nélkül sem Tolna, sem Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában Tanulmányok Tolna megye történetéből I. kötet, Szerk.: Puskás Attila, Szekszárd, 1968. 115. p. (Továbbiakban: Horváth...) Sumonyi Zoltán: Batthyány breviárium Batthyány Társaság 1991. 58. p., Tóth Lőrinc: Batthyány Kázmér és emlékiratai Budapesti Szemle, 1893. 196-198. szám 321-371. p., 199-201. szám 29-67. p., Füzes Miklós: Az ismeretlen Batthyány Kázmér Jannus Pannonius Múzeum Évkönyve Pécs, 1981. 135-143. p., Füzes Miklós: Batthyány Kázmér Gondolat - Baranya Megyei Levéltár, Bp., 1990. Szüts Emil: Baranya megye 1848-49-ben 13. p. (Továbbiakban: Szüts...), Kopasz Gábor: A baranyai nemzetőrség és ennek szerepe 1848-49-ben 51. p. (Továbbiakban: Kopasz...), Baranyai okmánytár 1848-1849. 295-379. p. Baranyai Helytörténetírás 1973., Szerk.: Szita László, Pécs, 1973. 349