Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Sudár Géza: Harc község krónikája • 173

tanítónak, aki nemcsak a gyerekeket tanította, hanem - amint ez számos szépirodalmi műből is kitűnik - Magyarországon a pusztai, kis falusi iskolai tanító a kultúra előretolt állása, "lámpása" volt. Ezt a küldetést nem is sokan vállalták. Fray Katalin 1950-ig tanított Janyán ezután. Tanuja volt a nagybirtok szétesésének, a volt cselédek keserves élniakarásának: a juttatott föld lehetetlen körülmények közötti megművelésének - hiszen eszközeik alig voltak -, az iparcikkek beszerzésének (zöldségért, tojásért, baromfiért, stb. sót, gyufát, petróleumot...). A falvak, puszták, szociológiai, szociálpszichológiai irodalma bővelkedik ezeknek a szigorú szokásjogon, évszázados előítéleketen alapuló viselkedési normáknak a leírásán. "Tolnamegye földrajzi nevei" című műnek Harcról szóló fejezete utal arra, hogy a községnek "Zombával mindig rokoni, atyafiságos volt a kapcsolata", nem úgy mint Agárddal. A janyai gyerekeket a harci templomba kísérő tanítónőt akkor kimérten kezelte az anyaközség. A zombai templomban kiürítették számukra az első padsort. Vendégek voltak. Farkas István szerint Harcon március 16-án kezdődött a földosztás, melynek lebonyolításában maga is részt vett. A földművelésügyi minisztérium 33.000/1945 sz. rendelete a földreform végrehajtásáról, amely a Községi Földigénylő Bizottságok jogkörét is pontosan meghatározta, 1945. március 28-án jelent meg. Ez a rendelet mintegy kiegészítette a március 15-én keltezett (majd 1945. szeptember 14-én törvényerőre emelkedett) 1945. évi VI. törvénycikket a földreformról. A rendelet "végrehajtásához 1945. április elején kezdtek Tolna megyében." "Földet először ...a helyi földosztó bizottság osztott 1945. április 3-án Fürgéden" 2U Ezek a bizottságok "döntöttek az elkobzás és kisajátítás kérdésében miután elbírálták az igényjogosultságot és sikerült a községnek elég földet szerezni, a követekező probléma az volt, hogy ki hol kapja meg a földjét és főleg mennyit? Igen sok esetben a földek minősége még egy táblán belül is teljesen különböző volt. így nem lényegtelen kérdés, hogy hol kapják meg az uj gazdák a földjüket. " "A bizottságoknak elsősorban azt kellett meghatározni, hogy hány tagban adják ki a földet. A Tolna megyei Földbirtokrendező Tanács a következő utasítást adja ezzel kapcsolatban: A juttatott földek legfeljebb két tagban oszthatók, a földbeni minőségkülönbségek mennyiség szerint egyenlitendök ki. - Akadnak azonban községek, ahol az újonnan földhöz juttatandók kérik, hogy földjüket több tagban kapják meg. A Zomba községhez tartozó szentgálpusztai földigénylők például tiltakoztak amiatt, hogy földjeiket egy tagban akarják kiadni nekik, tekintet nélkül azok minőségére. Ez szerintük igazságtalan, mert előfordulhat, hogy valaki csak rossz 211 Dr. Izsák Lajos: Pártharcok Tolna megyében 1945-1948. TTT VI. kötet Szekszárd 1974. 5-112.p. és Kisasszondy Éva Az 1945-ös földreform Tolna megyében TTT IV. kötet Szekszárd 1972.373-464.p. 226