Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)
Sudár Géza: Harc község krónikája • 173
földet kap. - Harc község földigénylő bizottsága ugy próbál igazságot tenni, hogy a falu határának minőségét I-111-osztályba sorolják. Ezután eldöntötték, hogy az igénylök kielégítése osztályonként hogyan történjék. " Említi Farkas István, hogy egy szovjet katona az útépítést irányította... Nos, a főispán, nyílván a megyei katonai parancsnokság utasítására körrendeletet adott ki a szekszárdi polgármester és a környező községek elöljárósága számára, hogy napi 1200 embert biztosítsanak különböző munkák elvégzésére. 212 Ezt hívtak "robot "-nak. A német ellentámadás a Balaton felöl különösen sok munkaerő mozgósítást indokolta: mindenfele lövésárkokat ástak a "robotosok". ... Még magát a főispánt is kirendelte a szovjet parancsnokság... Farkas Istvánról a "felszabadulás" utáni első képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvben olvashatunk már: "Az élethosszig megválasztott községi irnok - Dránovits Pál - katonai szolgálata miatt az állás betöltetlen, ezért azt ideiglenesen Farkas István harci lakos töltötte be. Mivel azonban ő népmozgalmi nyilvántartói állásra lett felvéve és azt kell neki betölteni, az irnoki állásra ideiglenesen a sióagárdi h. irnok idősebb Dránovits István jelentkezett. " 2U Ezen a közgyűlésen "Jelen vannak": Elnök: Takács József fin, biró és a 14/1945 ME. sz. rendelet alapján választott tagok: Pere János fin. Kovács György fin., Renczes Márton fin., Kovács Mihály fin., Doszpod János fin., Szebényi János kovács, Renczes István H.fin., Hanzi Ferenc fin., Virág József T. fin., Pintér Márton fm. kereskedő, Sági János fin., Hanzi József fin.; Elöljárók: Máté János fin. pénztáros, Lengyel István kovács, közgyám., Kul István fin. II.biró, Takács Mihály fin. esküdt, Mártonfai Márton jegyző. Ez a képviselőtestületi ülés 1945. április 29-én volt és a jegyzőkönyv ugyan nem szól róla, de az 1934. szeptember 26. óta a községben szolgálatot teljesítő Mártonfai jegyző ekkor papírforma szerint már "persona non grata" a politikai vezetés szemében. Igaz, hivatalos nyugdíjazása csak 1946. március 16-tal történt és 1946. májusában költözött el a faluból, de ezen ülést követően helyettes jegyzőt neveztek k ia község élére Sudár Béla személyében. 0 1933-tól Sióagárdon volt jegyzőgyakornok, majd kisegítő munkaerő. 1941 novemberéig, amikor "Délvidék" visszatérése miatt oda közigazgatási szakembereket küldtek az "Anyaországból" - és őt Bajmokra nevezték ki számtisztnek. A front közeledtével először családját küldte vissza, majd neki is sikerült hazamenekülnie. 1945 áprilisában jelentkezett újra szolgáltattételre és nevezték ki újra Sióagárdra iroda212 Dr. Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben. TTT IV.kötet 55-372.p. 213 HarcKjkv. 1945. április 29. és 1946. augusztus 15, 16. 227
