Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Szilágyi Mihály: A grábóci szerb ortodox kolostor története • 5

énMuácson. "

n Mindkét táblán az Iszusz Krisztosz Nika (Jézus Krisztus győzedelmeskedik) felirat kezdőbetűi láthatóak. IC I I xc NI |KA A szerb szerzetesközösség 1. Fogalma A görög monakhosz, s a belőle származott latin monachus „ egyedülálló" embert jelent, aki nőtlenségben és aszkézisben él. A lakóhely szerinti elkülönülés, a magány, a III. századtól lényeges eleme ennek az életformának. Ettől kezdve a szerzetes / monachus mind a magányosan élő, mind a közösségbe tömörült aszkétákat jelenti. Kialakultak a szerzetesség maradandó szabályai: Közös lakás és napirend, melyben az imádságnak, munkának és olvasásnak kötött ritmusa volt, elöljáró (igumen), aki az anyagi és lelki szükséglet kielégítéséről gondoskodott. Általános vélemény szerint a szerzetesség nem más, mint az evangélium szerinti életvitel. Alkotó elemei: a nőtlenség és a hasonló gondolkodásúak közös élete, amiből következik a személyes szegénység, a rend és az elöljáró iránti engedelmesség. Az ortodox szerzetes „beöltöztetésekor" hármas fogadalmat tesz, lemond a saját akarat érvényesítéséről, a vagyonáról, a házasságról. Jóllehet a keleti keresztényeknél a szerzetesi életforma úgyszólván kezdettől fogva elterjedt, hazánkban az ortodox egyháznak ma csak a Tolna megyei Grábócon van négy évszázados múltra visszatekintő szerb kolostora. Talán nem fölösleges megjegyezni, hogy az ortodox egyházban - a keresztény Nyugattal ellentétben - csak egyetlen szerzetesrend van a férfiak és a nők számára.

13 2. A hierarchia A szerb kalugyerek (a laikus testvér és a felszentelt szerzetespap összefoglaló megnevezése) hierarchiájában az alsó grádicson a teológiai képesítés nélküli, templomi és gazdasági segédfeladatokat végző 12 Hajdan így nevezték Mohácsot! 13 Grábócon 1585-től 1974-ig férfi szerzetesek működtek, majd húsz év múlva 1994től szerzetesnővérek költöztek a kolostorba. 18