Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

„Az intézetet senki által semmi nemű felekezeti, nemzetiségi vagy politikai tusa és tüntetés színhelyévé tenni nem engedi";

19 „A nemzeti szellem ápolása érdekében... a reá bízott ifjúságból hazánk számára melegen érző és áldozatkész polgárokat nevel"

20 Forberger valóban szemmel tartotta a reábízott fiatalokat. Minden kisdiákban felfedezett egy-egy jó tulajdonságot, s ezt megragadva ösztönözte őket újabb értékek kibontakoztatására. A kamaszok érezték "ForF gondoskodó jóindulatát, ezért szinte rajongtak érte. Forberger László két évtizeden át az iskolai könyvtár őre is. A gondosság és rendszeretet igazolására álljon itt két adat: „ 1889-ben fejezte be Forberger László a könyvtár rendezését. Két évi fáradtságos munka után összeállította azokat szakok szerint, elkészítette cédula- és szakkatalógusát" - olvasható az annalesben.

21 Az 1903-04. tanév évkönyve 100 oldalon tételesen felsorolta a 3000 kötetes könyvtár állományát, könyvtári gondossággal az író, a cím, a megjelenés éve, helye, éve, a könyvalak és a leltári szám közlésével.

22 1889-től Forberger az egyházmegye pénzügyeinek vezetője, egyúttal az algimnázium pénztáraoka és tandíjkezelője. A feladat ellátását nehezítette az 1892. évi országos törvény, amely az aranyforint fokozatos bevezetéséről intézkedett. A felelősségteljes ügyintézés során a pénztárosnak olyan feladatokat kellett gazdaságosan végrehajtania, mint 1893-ban az új tornacsarnok és rajzterem, majd 1906-08 között az új főgimnázium fölépítése. Az iskola pénzügykezeléséről, az igénybevett államsegélyek elszámolásáról 1894-ben Eötvös Lóránd vallás- és közoktatásügyi miniszter a leiratában elismerését fejezte ki: „A bonyhádi ág. hitv. ev. algimnáziumfenntartó testülete az intézet anyagi viszonyainak rendezésében elismerésre méltó buzgóságot és áldozatkészséget tanúsított. "

23 Megemlítendő még, hogy Forberger társadalmi munkában elvállalta az egyházközségi felügyelői tisztséget a Völgység legelső német nyelvű evangélikus anyagyülekezetében,, Kismányokon. Egy évtizeden át patronálta kismányoki hittestvéreit. Mindezeken kívül gondozta az evangélikus egyházmegye levéltárát is. „A RAJZOKTATÁS AZ IZLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZE" A szaktárgyaiban jól képzett, pontosságot és szervezőkészséget biztosító fiatal nevelőről hamarosan kiderült, hogy rendelkezik műszaki ismeretekkel, vonzódik a művészetek iránt, szabadidejében (?) rajzolgat és 19 Évkönyv 1894-1895. 93-94.p. 20 Évkönyv 1904-1905. 74.p. 21 Évkönyv 1894-1895. 158.p. 22 Évkönyv 1903-1904. 23 Évkönyv 1894-1895. 172.p. 154