Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Tanulmányok (Szekszárd, 1999)

Kolta László: Forberger László a polgárosodó Bonyhádért • 145

fest. Lelkesedésből szívesen elvállalta az algimnáziumban a - váltakozó elnevezésű - „mértani rajz", „rajzoló geometria", „szépírás és rajz", „szabadkézi rajz" tanítását. Hogy nem kontárkodásról van szó, annak bizonysága az iskolai évkönyv számára 1896-ban írt tanulmánya. Felkészültségét, szakszerűségét és gyakorlatias szemléletét igazolja néhány gondolat „A rajz- és kivált a szabadkézi rajztanítás a gymnasiumban" című fejtegetéséből, amelyben a rajztanítás nevelő hatását fogalmazta meg: „A rajz az iskolafejlesztésnek, a jellemképzésnek sikeresen használható eszköze. Ha egyebet sem eredményezne, mint a tisztaság és rend megszokását, már ezért is megérdemelné, hogy felhasználtassék. " A rajztanítás száz évvel ezelőtti helyzetéről megállapította: „A gymnasiumnak tanterve a rajztanításra nézve még a mai napig rendkívül zűrzavaros, ... mert nincs miniszteri utasítás, mely a mértani rajzot a szabadkézi rajzzal összefüggésben szabályozná. " Forberger a szabadkézi rajzoktatás mellett kardoskodott: „A puszta gépies másolás lélekölő haszontalan rendszer, mely többet árt, mint használ. A szabadkézi rajz a szépség tudománya. A szabadkézi rajz abcje minden képzőművészetnek és műiparnak, mely a képzőművészet szolgálatára képesít bennünket, részint a művészet alkotásainak élvezésére. Ne csak a festesz, képfaragó, építész élvezze, hanem a földműves, munkás és iparos is, hogy szépérzékük ápoltassék és fejlesztessék, csinossághoz, rendhez szokjanak. A gépész, műlakatos, vésnök, az aranyműves, kőfaragó, műasztalos, ács, kertész, szövő nem nélkülözheti a rajzban való jártasságot. A szabadkézi rajz lényese: szemlélet után, szabad kézzel a helyes távlatra és árnyékokra történjék Az önállóság az, amit maradandó örökségül magával visz a tanuló az életbe. Ez a próbakő. Itt mutatja meg a tanuló: másolna tanult-e vagy megértette a lényeges alapelveket. "

24 Az esztétikai nevelésben is az életre és a gyakorlatiasságra nevelt. Forberger rajzóráinak emléke évtizedek múltán is élt a tanítványaiban: „A rajzoló geometriát igen komolyan vette. Sokat magyarázott a szimmetriáról, a perspektíváról és a madártávlatról. A kertben megmutatta, hogyan kell a kört, a parabolát és a hyperbolát virágágyak számára kirajzolni... A rajzórákon végigvizsgálta rajzoló fiúkat, dicsért, gáncsolt, ösztönzött, bíztatott, javított. "

2 Az 1893-ban felépült új rajzterem Forberger László második otthonává vált. A berendezés is az esztétikai nevelést szolgálta: új célbútorzat, új rajzpadok, mérőasztal, a falakon bekeretezve klasszikus képzőművészeti alkotások másolatai, a szekrényekben virág és gipszminták. A helyiséget saját ceruza- és szénrajzaival, olajfestményeivel tette meghitté, otthonossá. Forberger: A rajz..3-10.p. Schreck..97.p. 155