Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

Kétségtelenül nem annyi család élhetett e helységekben, ahány házat jelez a német összíró. írták már jóval előbb, hogy egy házban több család is él hódoltsági területeken. Azt sem tudjuk, az összeíró eljutott-e bármelyik beírt helységbe vagy csak kikérdezés alapján jegyezte-e föl mindezt valamelyik magyar kézen lévő városban, fölrendelve egyes helységek bíráit. A szekszárdi szandzsák 1631-ik évi defterébe beírják a szandzsákhoz tartozó helységek adózását akcsében. Az előbbi helyek közül itt csak az Anyavárhoz tartozó Györgyént találtuk 4 házzal. És Györgyénnek a defter szerint 23 000 akcsét kellett fizetnie, magyar pénzértékben 306 forint 40 dénárt. - A török pénz értéke romlott s romlik még a század folyamán, ekkor már nem 50, hanem 75 akcse egy százdénáros magyar forint, 1650 körül már 80 akcse. 1630-ban 200 akcse ér egy aranyat, ugyanaz 2 magyar forinttal és 65 dénárral azonos értékű. Az 1631-es defterből hadd mutassuk be néhány helységünk magyar pénzértékben való adózását. A lakosok többnyire úgyis magyar pénzben fizettek, amit a törökök is szívesebben fogadtak. Hogy a pénz ekkori értékét lássuk, megemlítünk föl 1626-ból néhány árat: Egy pár ökör körülbelül 30 forintba került, egy hízott sertés 10 forint. Egy kassai köböl (66 kilogramm) búza ára másfél forint. Ugyanennyi rozsé 75, zabé 32 dénár. Szentgyörgyöt kétszer is megadóztatták a törökök, összesen 376 forint értékkel. Kömlődöt szintén kétszer írták be, ott 277 forint adóértéket kapunk. 173 forint értékű Kajdacs adója, Borjádé 113, az Anyavárhoz tartozó Adácsé (Ada néven) 180 forint. Gerjent is adóztatták, összesen 120 forint értékű adót fizetett. Bika, vagy talán Bikád az előbbi néven 106 forint értékű adóval szerepel, Csámpa 93 forint értékű adóval. Vetlére 80 forintnyi, Felső Belesre és Szentmiklósra ugyanennyi adó jut. Ság és a Moto néven följegyzett Mede adója 60 forintot tesz ki, Harcé nem egészen 47 forintot. Némelyik helység, főleg Szentgyörgy és Kömlőd elég népes lehetett még ekkor, de az adó súlyosabbnak látszik, mint amennyit megerőltetés nélkül elviselhettek. Ne csodálkozzunk azon, hogy az itteni jobbágyok olyan nehezen, időt húzva küldtek föl valamit a magyar földesúrnak, és hogy annyiszor csak jelképes, kisebb ajándékokkal hódoltak, nemigen kerülhetett más tőlük.

102 Helységeink református lelkészei 1652-ben, a kecskeméti zsinat március 13-iki bejegyzése szerint: „Pathai Sámuel egyház szolgája, Tolnán, püspök. Perényi Gergely egyház szolgája, Itsén. Mohácsi István egyház szolgája, Őcsény. Lazáry Gergely egyház szolgája, Decs. Kevei Mihály egyház szolgája, Pilis. Körmendy István egyház szolgája, Nyék. Decsi Máté egyház szolgája, Báta. 102 Kammerer-Velics. i. m. II. 716. - Bethlen Gábor hadvezére Perényi Ferenc és a felső-magyarországi vármegyék megállapítása. 1626-ban. - Lehoczky Tivadar: Árszabályzatunk történetéhez. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1894. 345. 198