Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Hegedüs László: Kelet-Tolna települései (1500-1686) • 115

Kölkedi Balázs egyház szolgája, Bogyiszló. Decsi Máté egyház szolgája,Báta. Kölkedi Balázs egyház szolgája, Bogyiszló. Karancsi Gergely egyház szolgája, Fadd. Szeley György egyház szolgája, Gerjen. Tholnai János egyház szolgája, Szentgyörgy. Némedi György egyház szolgája, Madocsa. Sárándi János egyház szolgája, Bőcske. Szennai Balázs egyház szolgája, Földvár."

103 A királyi Magyarországon, főleg a pozsonyi országgyűléseken már 1633 tavaszától szinte állandóan napirenden van a vallásügy kérdése, Pázmány Péter már ekkor a protestánsokkal való szövetséggel vádolja Esterházy Miklós nádort, s a klérus iránti gyűlöletével és üldözésével. A nádor a király, II. Ferdinánd előtt fényűzéssel vádolta a klérust és szűkkeblűséggel a honvédelem ügyében. Esterházy azzal védekezik, hogy inkább azért lehetne az országnak panasza őellene, mert „a klérust nem szorította elég erősen kötelezettségeire", és mert könnyen bánt el azokkal a protestánsokkal, akik előtte „a katolikusok erőszakosságai, a prédikátorok elűzése, a templomok elvétele ellenfelszólaltak." Esterházy az 1634-ben kezdett országgyűlésre készíti memorandumát s ebben szerepel az a panasza is, hogy az országban a harmadannyi német őrség fizetése felér a magyar had fizetésével. A végek ellátásán, „A posztó, gabona, lőpor szállításán szomszédaink gazdagodtak, sokszor hallatlan visszaélések útján is", a pénzsegély is csak töredékesen jutott el a végekre, írja a nádor emlékiratában. Memorandumainak ország elé terjesztését II. Ferdinánd 1635-ben, III. Ferdinánd 1638-ban megtiltotta. Pázmány Péter ugyan rokonszenvez, levelez is I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel, de ennek ideiglenes nyugalom volt a célja, írják. A prímás nyíltan kimondta a nádor előtt gyanúját, hogy Esterházy Miklós erdélyi fejedelemségre törekvéséről véleményét alaposnak tartja. - Visszatérve a vallásügy kérdésére: katolikus részről is hangzottak el vádak, hogy városaikban a protestánsok nem engednek katolikus templomot építeni. Az 1642-es rövid országgyűlés a honvédelem ügye mellett a szabad vallásgyakorlat ügyeinek tisztázása miatt hiúsult meg végül.

104 Kömlődöt kétszer is említhettük az 1630-as évekből. Nagy adója után népes hely lehetett. Rác lakosai nem zsoldért szolgáló katonái a töröknek, hanem gazdálkodó adózói. 1656-ban Karasics Mátyást iktatják a veszprémi káptalan révén Závod, Tevel, Zomboserdeje (Zomoserdely), vagyis talán Zomba, Patlan, Kápolna, Kovácsi, Szentgál és az itteni Pél birtokába. - 1658-ban Uzd Jankovics Jánosé, de elzálogosítja. - 1560-ban Juranics Györgyöt, Nagy Andrást és Gyur103 Földváiy. i. m. 1.182-186. 104 Dr. Hajnal István i. m. 7, 17., 23-25., 35., 47., 49, 56, 82, 114-152. 199