Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
A régi györei viselet láthatóan kevés archaikus elemet őrzött meg. Inkább a XIX. századi paraszti ízlésváltásnak megfelelő. A „parasztszoknya" tiszta piros, rakott, alul hét különböző színű selyemszalaggal szegélyezetten. Piros mellénybe bújtak, fehér blúzt öltöttek, s a blúznak „bubos"u^a. volt. A viselt kiskötény általában zöld, együtt a piros-fehér-zöldet adta. Divat volt a fehér ,fodor". A lábbeliviselet a magyar-német interetnikus kacsolatokat példázza. A sárközi-váraljai viselettel egyezően „bütkös"harisnyát hordtak ugyan, de átvették a svábok lábbeliviseletét, a „pacsker"-t hozzá. Még a színében is a sváb ízléshez igazodtak, lila, kék és piros színűre festették. Az elejét rózsásan, „ludgege"mintával díszítették. Használták a másik hagyományos sváb lábbelit, a „klumpa'-X. is. Az ófalusi, bátaapáti, vagy óbányai klumpakészítőktől vették vagy a bonyhádi klumpapiacon. A pacsker azonban mindig otthon, házilag készült. 1945-ig a györeiek gyalog jártak át a szászvári templom vasárnapi miséire. A györei hagyományos női öltözet fennmaradásának - mint mondják ez az ünnepi viselési alkalom rendkívüli módon kedvezett. Bár a nők kendőviselése egyre inkább a gyári készítésűre korlátozódott, a viselt szín továbbra is Jel" volt, jelentést hordozott. Az új asszonyok kéthárom évig piros kendőt, később piros-virágos kendőt hordtak. Az idősebbek bordó színűvel, az egészen idősek lila, kék vagy zölddel kötötték be a fejüket. A kékfestett ruhákat, kendőket nem tudták megkedvelni. 374 A györei férfiak nyáron „gatya "-bm jártak, télre vászonból nadrágot varrattak. Minden háznál volt hosszú szőrű „citta "birka, volt tehát gyapjú, és foglalkoztak a kender termesztésével is. A ruházatot házilag állították elő. A finomabb vászonból inget, alsót, a durvábból gatyát, nadrágot készítettek. Egyesek gyapjúharisnyát, pacskert is viseltek. Nyáron többnyire mezítláb jártak. Ősszel és télen pacskerben és klumpában, a helyi sváb viselettel egyezően. A gyerekek nyolc-tíz évesen kaptak először cipőt. A legények viseletének fő darabja a „bőgatya "volt. Elengedhetetlennek tűnt a szép csizma. A századfordulóig, majd az 1930-as évekig a„rödös"szárú volt a divat, mely „csuklós volt, mint a harmonika ". A fejre rozmaringos kalapot tettek. A századforduló után a tajtékpipa és a díszes „kostük-zacskó "mutatósságával büszkélkedtek az ifjak. 375 A györei magyarság népszokásait Ledneczkyné Törő Gyöngyi szakdolgozata nyomán foglaljuk össze 376 , korábbi saját gyűjtésünkkel kiegészítve. Hamvazószerdától kezdődött a nagyböjt, ezért farsang vasárnapján sült utoljára fánk. A zsíros edényeket „kizsúrolták", hogy még véletlenül se ke374 Ledényi Henrik, Kis János györei, Csorna Jánosné volt györei, nagymányok adatszolgáltatótól, 1978. 375 Kis János györei adatszolgáltatótól, 1978. 376 Ledneczkyné Törő Gyöngyi: Györe község néphagyományai. Óvodapedagógusi szakdolgozat, év nélkül. - Az átvett, esetenként átfogalmazott részek Ledneczkyné Törő Gyöngyi engedélyével (1996). 86