Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

riiljön zsiradék az edények faláról a böjti ételbe. A hamvazószerdát megelőző kedd estéjének 10 órájáig tartott a vigalom. A györei lányok, legények tánc közben magasra ugráltak, hogy a kender is magasra nőjön. Nem volt ajánlatos ekkortájt betegnek lenni, mert az ilyen ember aratáskor is beteg lesz majd. - Este 10 órakor, amikor megkondult a györei templom nagyobbik harangja, véget ért a mulatság, megkezdődött a 40 napos böjt. A böjt alatt naponta háromszor étkeztek. Sóval, vízzel főztek, aszalt gyümölcsöt ettek. E 40 nap során csak kék, „szödör" és lila mintázatú ruhát viseltek. Nagycsütörtökön azután a templom harangjai is elnémultak, úgymond „Rómába szálltak". Az utolsó harangszókor a györei gyerekek is a kertekbe futottak, hogy megrázzák a gyümölcsfákat: bő termést hozzanak. Minden györei utca elején állott egy Krisztus-kereszt. Nagycsütörtökön az utca lakói ezeknél felváltva virrasztottak, imádkoztak. Legszigorúbb volt a böjt nagypénteken, ekkor sós pogácsát, platnin sütött levestésztát, azaz laskát ettek. Egyesek forró tejjel leöntötték, mákkal-dióval megszórták. Nagypéntek volt a „hímöstojás "készítésének napja. Itt is „kicá "-val írták a tojásokat. Az olvasztott viaszba

377 kormot tettek, hogy készítés közben jobban lehessen látni a mintát. Ezek a minták - néhány vonástól eltekintve egyeznek a váraljaival, ám a györeiek ingerülten állítják, az ő mintáik az „igaziak", a váraljai az csak Jelkapott", de nem az igazi.

378 Ilyen hagyományos minták: a kötőfékes, gereblés, sálas, karácsonyfás, szögfuves, rozmaringos, tökmagos, kacsalábas, békahasas, végtelen, fékkötős, tulipános stb. A tojás színét többnyire a kifőtt hagymahéj adta, sárgásbarnát vagy ha tovább benne hagyták, a barnát. Készítettek fekete tojást is, ehhez a kovácsműhelyben gyűjtött vassalakot, az ún. „vas-szar"-t használták. A kész tojásokról a viaszt forró ronggyal törölték le, majd szalonnabőrrel fényesítették. Nagyszombat délelőttjén, tíz órakor kondult meg újra a harang. Ekkor az egész Györe a feltámadási körmeneten vett részt. Húsvét hajnalán, reggel 6 órakor volt az ételszentelés. A húsvéti reggelit minden család hagyományosan együtt fogyasztotta el, azt tartották, így „együtt marad a család". Húsvét délutánján mindig a „körösztgyerekekkel"foglalkoztak, egy-egy gyerek Győrében a körösztanyjától három hímestojást, három likas kalácsot, s ha lány volt, egy bőszoknyára való anyagot kapott, az olcsóbbikból. A locsolkodás Győrében nem volt szokásban. 377 A temetői olvadt gyertyákat gyűjtötték össze e célra. 378 Verese Józsefné és Zimányi Pálné györei adatközlők nyomán, 1979. - A váraljai tojásmintákkal vesd össze: Gémes Balázs: A váraljai tojásfestés. Élet és Tudomány, XXXIII. évf. (1978), 12. szám, 366-368. p. A baranyaiakkal: Arhnold Nándor: A tojáshímzés technikái Baranyában. In: A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályának Értesítője, XII. évf. (1911), 173-182. p. - Magyaregregyen Pap Éva népművész napjainkban is készíti a vidék tojáshímzéseit. 87