Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Egyházi szolgálat szempontjából a györei katolikusok Szászvárhoz, az evangélikusok az izményi lelkészhez tartoztak.

339 Az elemi és ismétlő iskolák egyháziak. Bucsky Mihály rk. kántortanító negyvenévi szolgálat után 1926-ban megy nyugdíjba. Egyházi feljegyzés szerint „ Utódául Tornóczky Istvánt választotta az iskolaszék, mivel előzőleg a nép is mellette nyilatkozott. "

340 Mikor 1931-ben Decsre távozott, követte Tímár János tanító, őt pedig 1942-től Rendes Ferenc.

341 Az evangélikusoknál 1917-től Spisszák Henrik a lévita kántortanító, akivel 1924-ben komoly nézeteltérése támad a györei gyülekezetnek a tanítói javadalom kiszolgáltatása miatt.

342 Távozásakor - 1927-ben - a tanítóválasztás miatt valóságos szakadás következik be. Huszonnégy egyháztag tiltakozásul kétszeresen kijelentkezik egyházából. A főesperes száll ki, helyreállítani a békét Győrében.

343 Bartsch Lajos lesz a tanító, őt Steiner Ádám követi 1942től. A frontra kerülteket pedig átmenetileg helyettesítik. Egyes tanítók - így Tímár János, Rendes Ferenc, Bartsch Lajos - népszínműveket taníttattak be, s adattak elő a györei fiatalsággal, mint a „Falu rosszá"-t, vagy 1937-ben a „Gyimesi vadvirágok"-at.

m Ez utóbbiban az evangélikus tanító mint leventeoktató a szervező, a szereplők - egy kivételével györei magyarok. A két fő vallás és a két fő nemzetiség szerinti megosztottság Győrére is jellemző maradt. 1945-ig tartották azonban, hogy a bíró előbb katolikus és magyar, majd német és evangélikus legyen. Az 1941-es népszámlálási adatok szerint Győrében magyar anyanyelvűnek mondotta magát 455 fő, németnek 319.

345 A györei evangélikusok mind németek voltak. A katolikusok a magyarnémet megosztottság miatt nem voltak könnyű helyzetben az anyanyelvi oktatásnál. Az 1920-as évek elején náluk a tanítás nyelve magyar volt, németül, vagy németet nem tanítottak. Ezzel szemben a györei evangélikusoknál a tanítási nyelv német, írni, olvasni és számolni tanítottak magyarul.

346 339 A györei filiában a szászvári esperes volt a pap: 1920-1935-ig Rudolf Mátyás, 1935-1952-igNagy István. Várszegi Alajos :\.m. 1991.197-198. p. A györei evangélikusok az izményi ev. lelkészhez tartoztak: 1894-től a lajoskomáromi származású Szabó János működött 40 éven át, 1934-ig, ettől kezdve Hoffmann Ernő, az 1960-as évekig. G. M. kézirata, i. m. 340 A szászvári rk. plébánia História Parochiae-ja II. része. Rudolf Mátyás plébános bejegyzése. 341 Az iskolatörténetet - különös tekintettel az iskolaszékre - Takács József tanár kutatja. Tímár a fronton halt meg, Steiner évekig hadifogságban volt. 342 A Tolna-Baranya-Somogyi ág. hitv. evang. Egyházmegye 1925. évi... rendes évi közgyűlésének határozati Jegyzőkönyve. Raubitschek nyomda, Bonyhád, 1925,10. p. 343 Ua. 1927. évi Jegyzőkönyve, Bonyhád, 1927. 13. p. 344 A darabokban 15-20 fiatal szerepelt. A „ Gyimesi vadvirágok "-ban pl.: Lép Henrik, Kovács Ilonka, Kovács György, Kis Erzsébet, Kovács Mihály, Bodony József, Gulyás Katica, Tóth József, Kis Erzsébet, Böröcz József, Verese József, Garai József, Boros Juliska, Bartsch Lajos levita kántortanító, leventeoktató, Kovács Katica, Horváth István, Kovács János és Boros József. E fiatalok közül ketten eltűntek, ketten hősi halált haltak a II. világháborúban. (A képanyag gyűjtéséért Takács Józsefné sz. Verese Erzsébetnek és Juhász Jánosnak mondok köszönetet.) 345 KSH: 1941. évi népszámlálás 1. kötete. Bp., 1975. 275. és 277. p. 346 TMÖL, Máza község iratai, Bizalmas iratok, 2/1921. szám. 80