Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
Az 1930-as években élesen jelentkezik az oktatás nyelvének kérdése. 1923 és 1932 között Győrében „B"típusú az iskola. 347 Az 1935. évi evangélikus egyházmegyei közgyűlés adatai szerint a Tolna-Baranya-Somogyi esperesi kerületben 110 tanterem van, ezekből 23-ban magyarul, 9-ben kisebbségi „A "típus, 53-ban kisebbségi B típus, 25 tanteremben pedig kisebbségi C típus szerint. 348 A györei evangélikus németek magyar tanítása úgy tűnik eredményes volt, mert a Julián Iskolaegyesület az izményi kántortanítóval együtt a györei Bartsch Lajos lévita kántortanítót is pénzjutalomban részesíti 1940-ben. 349 A jelentkező nemzetiségi mozgalmak jogos követeléseinek megfelelően ekkor a súlyponti kérdés már nem az, hogy megtanulnak-e a „sváb gyerekek" magyarul, hanem hogy német tájnyelvek mellett meg tudják-e tanulni a német irodalmi nyelvet. Az anyanyelv használatának csorbítatlan jogát az egyházak, így az evangélikusok is elismerték, biztosítani törekedtek. Ám ahogy a Bonyhádon, 1935-ben tartott egyházmegyei közgyűlésen is leszögezték, a nyelvi, kulturális jogok kielégítésének „címe és ürügye alatt "jelentkező, az „ezeréves magyar állameszme" és a „magyar nyelv természetes jogai" ellen való fellépéseket visszautasították. 350 A györei iskolák lélekszáma miatt a nemzetiségi oktatás nem lehetett eredményes. A helyi társadalom szerkezetét vizsgálva végül meg kell említeni az iskolázottság alacsony fokát. Győrében 1941-ben például mindössze két középiskolát végzett volt. 351 A szomszédos Izményben öt, továbbá 3 főiskolát végzett, Összevetésként: a bánya és brikettgyártás miatt jelentősebb Nagymányokon 22 közép-, 9 főiskolai végzettségű található ugyanekkor. 352 Györe korabeli értelmisége a tanítók közül került ki, pap nem lévén a faluban. Helyi adatgyűjtés szerint 1945 előtt mindössze egy györei fiatal - Ledneczki István - szerzett gimnáziumi érettségit és néhányan jártak polgáriba. 353 A régi györei népélet - a hagyományos paraszti világ felbomlása idején A század legeleje óta a hagyományos paraszti világ felbomlásának folyamata egyre haladt előre. Még mielőtt az egyes parasztfalvak népessége a 347 Szita László: A nemzetiségi nyelvtanítás a Délkelet-Dunántúlon a két világháború közötti időszak oktatásügyi statisztikája tükrében. In.: Szita László szerk.: Baranyai Helytörténetírás, 1985-1986. Pécs, 1987. 603-645. p. Györe adata: 619. p. 348 A Tolna-Baranya-Somogyi ág. hitv. ev. Egyházmegye Bonyhádon 1935. évi július 11-én tartott rendes évi közgyűlésének Jegyzőkönyve. Nyomatott Raubitschek Izórnál, Bonyhád, 1935. 22. p. Fontos forrás még, bár az iskolákat végiglátogató Balázs Ferenc Győrében nem járt: Szita László: A magyarországi németség iskolaügyének alakulása a Délkelet-Dunántúlon. 1938-1944. In: Szita László szerk.: Baranyai Helytörténetírás 1982. Pécs, 1983. 441-556. 349 Ua. 1940. évi Jegyzőkönyve. Baross nyomda, Győr, 1940. 13. p. 350 Ua. 1935. évi Jegyzőkönyve. Nyomatott Raubitschek Izórnál, Bonyhád, 1935. 33. p. 351 A két tanító. 352 KSH: 1941. évi népszámlálás, 1. kötete. Bp., 1975. 373-375. p. 353 Kovács (Hanti) István adatgyűjtése a főiskolát, egyetemet végzett györeiekről. 81
