Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
ezüstérmet nyert, a másik oklevelet kapott. A szomszédos Izményből Mayer János tenyészállata is okleveles lett. 308 1927 márciusában pedig Klinger „Zsófi" nevű tehene az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, az OMGE 36. Országos Tenyészállat-, Termény- és Gépkiállítás és Vásárán, Budapesten elismerő oklevelet nyert. Gazdasága nem a parasztit, hanem az uradalmit jelentette. - A „sváb 'Tzmény tenyésztői színvonalban és sikerben messze Györe fölött állott! 309 A szarvasmarha-tartás nem csak a tenyészanyag-kibocsátás, de a tejtermelés és tejfeldolgozás miatt is jelentős volt. Szászvárnak, Császtának és Győrének is volt lehetősége a bányászkolóniákban történő tej- és tejtermékértékesítésre. 310 Biztonságot azonban csak a nagy tételű tejfeldolgozás, a tejszövetkezet adhatott. Tolna megyében az első tejszövetkezet Mórágyon jött létre, 1895-ben. Ezt követte 1896-ban az apari, 1897-ben a nagymányoki, 1898-ban a kisdorogi, illetve a mucsfai. Ezek és a később alakultak az I. világháború alatt beszüntették működésüket. 311 Újraindult a mozgalom az 1920-as években. 1926-ban jött létre az izményi, mely a '30-as évek végén a Megyei Tej szövetkezetekhez tartozó egyik legjelentősebb feldolgozóüzem, Apar, Bonyhád, Kölesd, Őcsény, Paks és Szakály mellett. 312 Az izményi sajtüzemben györeiek és majosiak is dolgoztak. 313 Az előző fejezetben már esett szó a györeiek jeles lónevelő hagyományáról. Az 1934. és 1942. évi adatok megerősítik ennek változatlan meglétét. Míg a faluban mindössze 15, illetve 29 kanca volt (továbbá 29, illetve 23 herélt), az egyévesnél idősebb csikók száma előbb 125, majd 75 db. 314 Ennek hátterében a csikófelvásárlás és -betanítás áll. Mint ahogy a szomszédos Szászvár mezőgazdasági bizottságának 1935-ös tanulmányi anyaga írja: 308 TMÖL, Tolnamegyei Gazdasági egyesület iratai, 285/1926. szám. 309 Pl. az 1933-ban Szekszárdon tartott „Faluszövetség"kiáüításán Schalk Gáspár és Mayer János állatai. Lásd: Kiállítási katalógus, nyomtatott 28. p. - Jellemző, hogy 1945-ben a földreformrendelet végrehajtásakor védelemben részesül az izményi és józseffalvi törzskönyvezett állomány: Jáckl Henrik, Müller György, Jáckl János, Máy György, Nász György, Müller György, Tancz Henrik, Mayer György gazdáké. TMÖL, Szarvasmarha-teny. Egyesület iratai, 3. doboz. 310 Sebők Kálmán: Szászvári községi mezőgazdasági bizottság községeinek monographiája. Kézirat, 1935. Magyar Néprajzi Múzeum Kéziratgyűjteménye, Bp. Jelzete: EA 5270. 311 Boda Ferenc: Tolna megye fogyasztási szövetkezetei, 1945-1972. Szekszárd, 1975. 10. p. 312 Lotz Jánosné volt izményi lakos, nagymányoki adatszolgáltatótól, 1978. - A Tolnamegyei Tejszövetkezetek Szövetkezete 1931 augusztusában alalkult meg 33 belépő szövetkezettel. 1936-ban már 142-en vannak. Molnár Pál: Tejszövetkezetek harca a gazdaönállóságért. Somogymegyei Nyomda Rt., Kaposvár, 1942.65. p. - Lásd még: T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején. Akadémiai Kiadó, Bp., 1985. 148-150. p. 313 A Szerbiából az I. vh. után Izménybe került Szokodi (Spannagel) tanító kezdte el a sajtgyártást. Az üzem a „Derby" sajtgyár kezébe került, akik olasz és dán sajtmestereket hozattak Izménybe. Érlelőik a tejcsarnok alatti és a házaknál bérelt pincékben. Munkásaik majosiak és györeiek voltak. Freck György izményi tanácselnök közlése 1979-ben. 314 KSH: Mg. Stat. Adatgyűjtemény, 1870-1970. Állattenyésztés, III. Községsoros adatok. Bp., 1972. III/3. kötet: Lóállomány, 286. p. 74
