Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
„A kancatartó gazdák csikóztatással nem foglalkoznak, hanem inkább vásárolt csikók felnevelésével és eladásával, cserélésével" 215 Hogy ez mennyire másként volt például Izményben, mutatja az 1935-ös statisztika: itt 70 kanca, 55 db egyévesnél idősebb, és 3 db egyévesnél fiatalabb csikó volt, az izményiek tehát csikóneveléssel nem értek rá foglalkozni. Ugyanakkor a hidegvérű ló tenyésztését igen komolyan vitték, Hidegvérű Lótenyésztési Egyletet alapítottak, tenyészmént tartottak. 316 Az állattenyésztésről szólva, fontos megemlíteni a közeli vásáros helyeket. Az 1930-as években a györeiek Szászvárra, Mágocsra, Ráczkozárra (Egyházaskozár), Bonyhádra, Mekényesre és Újdombóvárra jártak leginkább. 317 A mezőgazdaság gépesítéséről szórványos adataink vannak ezen korból, egy cséplőgép-, két traktortulajdonosról tudunk. 318 Hitelszükségleteiket a gazdák a bonyhádi és a mágocsi Takarékpénztárnál, a sásdi O.K.H. fióknál elégítették ki. 319 A helyi kisipar nem volt jelentős, mégis fontos volt a szükségletek kielégítésére. Az 1920-as évek végén asztalosmester Ledneczky István, ácsmester Tébusz Ádám, bognár Kehi János, borbély Bayer János, Köő István, Léhmann Péter. Cipész Káplár János. Kőműves vállalkozó Wéber János, kovácsmesterek Láng József és Reitinger Henrik. Hentes és mészáros özv. Georg Ferencné. Takácsmester Joszk János. 320 Egy másik kimutatásban egy-egy ácsot, bognárt, cipészt, továbbá két kovácsot találunk, név szerint Thebusz Ádámot, Kehi Jánost, Káplár Jánost, Láng Józsefet. Borbély is csak egy van, Lehmann Péter. 321 Az iparosok többsége láthatóan német, mivel a németek öröklési rendje szerint a második gyerek nem örököl. Ha teheti, szakmát tanul, vagy városba megy, úgy próbál megélni. A kiskereskedés is igazodott a község méreteihez. Vegyeskereskedést tartott fenn Frank Henrik, illetve Kronevald György. 322 Egy másik összeállítás szerint a „Hangya "fogyasztási és értékesítő szövetkezetnek volt boltja, továbbá Tóth Istvánnak vegyeskereskedése. 323 A vendéglátást, helyi italfogyasztást, szórakozást az italmérések szolgálták, kocsmabérlet formájában. Győrében Csorna László és Deák István, más években Csorna László és Papp János voltak a kocsmárosok. 324 315 Sebők Kálmán: i. m. 1935. 3. p. 316 TMÖL. Egyesületi iratok különgyűjteménye. Izmény község és Vidéke Hidegvérű Lótenyésztőinek Egyleti Alapszabályai, 1933. júl. 8. 317 Sebők Kálmán: i. m. 1935. 5. p. 318 Kovács (Hanti) István adatgyűjtése, 1984. 319 Sebők Kálmán: i. m. 1935. 5. p. 320 Szilágyi János főszerk.: „Mindentudó " könyvkalauz Tolna vármegyéről. Kultúra könyvnyomda, Kaposvár, 1929.101. p. 321 Dunántúli cím- és lakjegyzék. Év nélkül. 211. p.- 1937-ben pedig csak öt iparost tüntetnek fel: Ledneczki István asztalos, Baier János borbélyt, Káplár János cipészt, Láng József kovácsot és Georg Ferenc mészárost. Zsadányi Oszkár szerk.: Tolna megye adattára. Haladás Nyomda Rt., Pécs, 1937.26. p. 322 Szilágyi János: i. m. 1929. 163. p. 323 Dunántúli cím- és lakjegyzék év nélkül. 211. p. 324 Szilágyi János: i. m. 1929. 163. p. 75
