Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

tősen fiatal volt. A község lakossága - egyes visszaemlékezések szerint - aláírásokat gyűjtött, így Bocz a börtönből a püspöknádasdi (Mecseknádasd) átnevelő intézetbe került.

272 Az édesapja is megpróbált tenni az érdekében. Egy magas rangú személyiséghez maga vitte Szabó Géza szászvári plébános ajánlólevelét, fia kiszabadulásáért folyamodva.

273 A györei Szocialista Párt elnöke 1919-ben bizonyos Kőszegi Ferenc egyesek szerint: István - volt. Fiatal felesége a györei Boros Rozália. A megtorlás elől Franciaországba menekültek, ahol Kőszegi hamarosan meghalt. Az özvegy megismerkedett a szintén emigrációban lévő Hinorán Jánossal, s feleségül ment hozzá. 1923-tól a Francia Kommunista Párt tagjai voltak. 1941-ben tértek vissza Győrébe, 1945-től fontos politikai szerepük volt.

274 Források hiányában a falu parasztságának politikai álláspontját nem ismerjük. De hogy az ellenkező oldalon is álltak karakteres személyiségek, elég Bucsky Mihály rk. igazgató-tanítóra utalni, aki 1897-től 1926-ig, nyugalomba vonulásáig működött a faluban és megalapítója volt a helyi „Hangya "nak, majd a györei Népdalárdának. Őt a kommün alatt a Forradalmi Törvényszék halálra ítélte, s mint írják, ettől csak a kommün bukása mentette 27 5 meg. Gazdaság és társadalom a Horthy-korszakban 1913 és 1935 között - ez a két nagy mezőgazdasági statisztikai felmérés éve a mezőgazdasági területben és a művelési ágakban jelentős változás nincs. A szántó 1661 kh, a kert és gyümölcsös 12 kh, a szőlő némileg nőtt, 25 kh, a rét 138 kh és a legelő 33 kh. A gabonafélék vetésterületén belül viszonylag állandó volt a búza részaránya. Helyi specialitás, hogy magas az őszi és a tavaszi árpa együttes területe. Ezt megerősíti az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara egy összeállítása, mely a járás két legnagyobb árpatermelő helyének Győrét és Mázát tartja.

276 Három rendelkezésünkre álló év statisztikai adatai a következők:

277 272 Kis János györei adatszolgáltatótól, 1978. 273 „Kegyelmes Uram! E sorok átadója: Bocz János györei lakos, derék hívem, kinek fiát: Bocz Istvánt 2 és 1/2 évre elítélték kommunista elszólásai miatt. Igen kérem, hacsak lehetséges, kegyeskedjék Bocz István részére szabadságot -feltételeset - kieszközölni, hogy szülőinek, kiknek ő egyetlen fiuk, a mezei munkák elvégzéséhez segíthessen. Atyja: lábbeteg, s így alig képes nehéz munkára. Földjük, a községi bizonylat szerint 24 katasztrális hold. Tehát a fiúra nagy szükség volna. - Megjegyzem, hogy a fiú fejét a zsidó demokrata kolomposok csavarták el egy időre, ő tehát csak sajnálatra méltó áldozat, ki már megbánta elszólásait és remélhetőleg hasznos tagja lesz a haza polgárságának. Ezért bátorkodom őt Nagyméltóságod kegyes pártfogásába ajánlani, mint Nagyméltóságodnak a szekszárdi kath. körből - melynek 15 évig elnöke voltam - hódoló ismerőse és igaz tisztelője. Kérésem ismétlésével vagyok nagyméltóságod legalázatosabb szolgája: Szabó Géza tb. pápai káplán, érseki plébános. Szászvár, 1920. április 26. "Másolat, Juhász János gyűjteményéből. 274 K. Balog János: Értünk éltek - értünk haltak. Szekszárd, 1972. Hinorán címszó. 275 Kalotai László szerk.: Pécs-baranyai ismertető, 1934. Dunántúl Rt. Részvénynyomda és Taizs József könyvnyomdája, Pécs, 1934. 308. p. 276 Kiss Elemér: i. m. 1935. II. kötet, 543-545. p. 277

KSH-MOL: Mg. Stat. Adatgyűjtemény. Növénytermelés. 2. kötet. Községsoros adatok, 1936-1962. Bp., 1976. 350. p. 68