Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Évek Búza Rozs Őszi Tavaszi árpa árpa Zab vetésterülete Győrében, hektár 1936 1937 1938 244 210 231 140 15 120 106 73 55 120 2 85 70 78 86 A kukoricatermesztés - részben a kapás művelése miatt - vidékünkön ekkoriban nagyon gyengén állt. Nem volt megfelelő a trágyázás-műtrágyázás sem. A táji adottságok más vidékek, más völgységi községek kukoricatermesztését tették előnyösebbé. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara 1935-ös kimutatása a Völgységben csak Bonyhád, Zomba, Kisdorog és Bonyhádvarasd községeket tartotta „nagyobb" kukoricatermelő helyeknek.

278 Györei vetésterülete - Izménnyel összevetve - a vizsgált három évben a következő volt:

279 Évek A kukorica vetésterülete hektárban Évek Győrében Izményben 1936 127 134 1937 99 178 1938 140 168 Az egyéb növényi kultúrák közül a györeiek komolyan foglalkoztak a kenderrel. Tilolva vitték a szekszárdi piacra.

280 A szomszédos Izmény a burgonyatermesztésben jeleskedett. A népi emlékezet az izményi lucernamag-, a györei ,fener, lucer és baldacim" magfogást tartja híresnek.

281 Itt kell kitérnünk a táji munkamegosztás egy györei specialitására, ez a „régi híres" györei mák, györei hajdina. Galgóczi Károly már 1855-ben azt állítja, hogy országosan is ismeretes: a tolnai németek a máktermesztésre specializálódtak: „...mákot a tolnamegyei német s némelly magyar helységek termesztenek nagyobb kiterjedésben. Egyebütt házi szükségletre. "

282 Az 1800-as évek végén és századunk elején a györei magyarok komolyan foglalkoztak a máktermesztéssel. Ennek titka a speciális fajta volt. A más vidéken ismeretlen „kék mákot" termesztették: 278 Kiss Elemér: i. m. 1935. II. kötet, 548. p. 279 Mint 277. jegyzet, 350. p. x 280 Kovács Sándorné 71 éves volt györei lakos, nagymányoki adatszolgáltatótól, 1979. 281 Ua. és Freck György izményi adatszolgáltatótól, 1979. 282 Galgóczy Károly: i. m. 1855. 261. p. 69