Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Végül szóljunk Györe ekkor kezdődő szociáldemokrata-kommunista mozgalmáról, mely nélkül a falu arculatának 1919-es változását megérteni nem lehet. A munkásság - sőt a szervezett munkásság - soraiba Győréből csak a bányászok tartoztak. Mire egy-egy parasztlegény „vérbeli"munkás lett, megismerkedett a „bányásság„ szakszókincsével, addigra megismerte a munkásmozgalmat is. Az anekdota szerint nem véletlenül prédikált így a szászváriak egyik papja: „...Kedves Híveim! Óvakodjatok azoktól az emberektől, akik azt mondják a fejszének, hogy hakni; a kapának, hogy kracni; a létrának, hogy fortni; a deszkának, hogy sprundli; a kőnek, hogy múdli - mert ezek az igazi kommonisták!"

267 Az adatgyűjtés idején 80 éves Kis János elmondta édesapja történetét, aki 1914-től 1916-ig harcolt a fronton. Ekkor mint bányászt hazaengedték. 1919-ben tagja lett a helyi direktóriumnak. Az apa és fia, mind a ketten a bányamunkás-szakszervezetben tevékenykedtek. Ötven-hatvan bányászcsaládhozjártak, vitték a mozgalmi sajtót, szerveztek. - Kis János emlékezete szerint 1919. május l-jén a karászi rezesbanda kíséretével, vörös zászlókat lengetve, gyalog vonultak a györeiek is a nagymányoki főtérre. Ott tartották meg a vidék bányászai az ünnepet.

268 A györei Munkás-Paraszt-Katonatanács elnöke Tébusz Ádám. Ő vezette a földosztást követelő falusi küldöttséget is. A Tanácsköztársaság leverése után a mázai erdőbe vitték a csendőrök, lábainál fogva felfüggesztették, elverték. így találtak rá a rokonai.

269 1919-es vöröskatona volt Kovács József, közismert györei nevén a „Bodris-Kovács". Módosabb parasztcsaládból származott. Egy szegény leánnyal való házasságát a szülei megakadályozták, ezért szakított velük és elment vöröskatonának.

270 A györei munkásmozgalom sajátos és ellentmondásos személyisége volt még Bocz István, akit népszerű nevén „Strandos Bocz'-nak

271 is mondtak. Az I. világháború alatt néhány 18-20 év körüli györei legénnyel Csepelen dolgozott. Ott kapcsolódott be a mozgalomba. A népi emlékezet szerint 1919-ben valamennyien hazajöttek a faluba és fiatal koruk ellenére meghatározói lettek a helyi eseményeknek. Bocz a Tanácsköztársaság utolsó napjaiban Pesten tartózkodott, s állítólag ő vezette az autómobilt Kun Béla menekülésekor. A megtorlás idején letartóztatták, elítélték. A szegedi „Csillag"ban ült - mint később mondották - Rákosi Mátyással együtt. Meglehe267 Eilhard Antal nagymányoki adatszolgáltatótól, 1977. 268 Kis János györei adatszolgáltatótól, 1978. 269 Steiner Ádám iskolaigazgató közlése, 1979. 270 Magyarovics János és Kis János györei adatszolgáltatóktól, 1978. 271

TMÖL, Völgységi járás főjegyzőjének iratai, 4034/1949. szám. A Bocz István györei lakos tulajdonában lévő strandfürdő 1945-ben, a háborús „behatások" következtében vált használhatatlanná. Előtte Györe és a szomszédos községek fiataljai gyakran látogatták, „ ez a fürdő volt az egyetlen tisztálkodási és nyári sportlehetőség a környéken." 67