Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

lően"továbbra is köteles a földek mintegy kétharmadát a falu lakossága között kiparcellázni. Ugyanis ez ideig 58 öt-tizennégy holdas paraszt részére így adtak bérleti földeket. Ugyanakkor nagyobb bérlők is jelentkeztek, mint a 192 holdas Róhr Henrik Bikáiról, 78 holdas Weber Márton Tevéiről, 52 holdas Müller György és a 82 holdas Holler Henrik Izményből.

262 A környékbeliek, helybeliek ragaszkodtak a földhöz, véglegesen, és nem csak bérleménybe szerették volna megszerezni azt. Miután az apatini vevők a demarkációs vonal túloldalán maradtak, Pécs, továbbá Baranya nagyobb része 1918-tól 1921-ig szerb megszállás alá került, úgy tűnt, ismét van remény.

263 A györei parasztok a földreformra vártak, ez azonban késett. Ezért - a fennmaradt iratok szerint -1919. március 6-án falusi küldöttség ment Győréből a völgységi járás főszolgabírói hivatalába, Bonyhádra. A földre igényt tartó györeiek képviseletében hatan, név szerint Tébusz Ádám, Kriszt Konrád, Stefán János, Kovács János, Hopp János és Frey Konrád. Bejelentették, hogy a püspöki uradalomnak a györei határra eső 508 holdas ingatlanára - a földosztásról szóló néptörvény alapján - a helybeli, györei lakosok tartanak igényt, úgy a már eladott, mint az eladatlan részekre is! Sürgetve kérik, hogy a földosztó bizottság mielőbb szálljon ki, mert az uradalom földjének műveléséhez még senki nem kezdett hozzá, holott már itt a tavasz.

264 Más volt az érdeke a szentgyörgy-pusztaiaknak! Ők maguknak szerették volna a földet, melyet a falubeliek, a györeiek igényeltek. Földosztásra azonban mégsem került sor. Az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság ugyanis szocializálta a 100 hold feletti földbirtokokat, így a pusztát is. Erre az itteni uradalmi cselédség azon nyomban szocializált közös gazdaságot létesített, így egyben tartotta a gazdaságot. Ilyen termelőszövetkezet működött Györe-pusztán, de a szomszédos Izményben és József-majorban is.

265 Amikor a szocializált gazdaságok járási gazdasági biztos irányítása alá kerültek, Győrét a 19/32. körzetbe osztották be. Ide tartoztak még Mucsi, Dőrypatlan, Tevel, Kisdorog, Kovácsi, Závod, Lengyel, Kisvejke, Nagyvejke, Bonyhádvarasd, Mucsfa, Apar, Hant, Majos, Kismányok, Váralja és Máza szocializált gazdaságai.

266 A termelőszövetkezeteket azonban 1919 júniusában állami gazdaságokká szervezték át. A Tanácsköztársaság elbukása után pedig a föld ismét magántulajdonba került vissza. Ekkor a györei határ ezen részeit kimérték, eladták. 262 K. Balog János: A két forradalom Tolna megyében, 1918-1919. A polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság történetének válogatott dokumentumai. Szekszárd, 1970. 60. p. 263 Szászvári r. k. plébánia História Parochiae-jának II. kötete. A demarkációs vonalról lásd: Szűts Emil: Az elmerült sziget. A baranyai szerb-magyar köztársaság. Pannónia Könyvek, Pécs, 1991. 264 K. Balog János: i. m. 1970. 60. p. 265 Uo., 165. p. 266 Solymár Imre: 1919-es termelőszövetkezetek a Völgységben. Kézirat, Bonyhád, 1970. TMÖL Kézirattára. 66