Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
De annak, hogy ez a fejlesztés, majorság kialakítás nem hozta meg a várt eredményt, más oka is volt. Az igazán forgalmas utaktól távol esett. Ide és innen nagy volt a szállítási költség. Bár - amint írják - egyike volt Baranya megye „...legintenzívebben és kiváló gazdasági szakértelemmel kezelt uradalmainak... " Juh- és sertéstenyésztésük, takarmánygazdálkodásuk volt különösen kiemelkedő színvonalú. 232 Mindebből a puszta kimaradt. Egy idő után a saját kezelésről is lemondtak. A 876 holdas terület haszonbérlője Perczel Dezső lesz, a későbbi bérlők nevét nem ismerjük. 233 Az első világháborút megelőzően a majorok fejlődése stagnált. Ennek ellenére Szentgyörgy-pusztán 95-en laktak. 234 A püspökség györei birtokának teljes felszámolására 1918 és 1920 között került sor, részben felparcellázták, részben pedig fél- és egészholdas haszonbérletbe adták ki nagygazdáknak és helybéli parasztoknak. Végül 1919-ben vagy 1920-ban az egész paraszti kézre került, magát a pusztát és a megmaradt földterületeket Küszter Jakab és Kráhling Henrik vették meg. Kettőjük birtoka már csak 150 katasztrális hold. 235 Ekkor kerül Szentgyörgypusztára a zsidó vallású Klinger Károly, aki kezdetben kisbirtokos, majd a húszas években apja földet vásárol neki a pusztán, birtokát közel száz holdra emeli. Agglegénységét is feladja, feleségül vesz egy györei magyar özvegyasszonyt. Az úthálózat kiépülésével az átmenő forgalom megszűnt. Szentgyörgypuszta egyike lett a megye szélén fekvő pusztáknak, ahol a „puszták népe" élte életét. Egy döbröközi volt cseléd így emlékezik gyermekkorára: „... Vándoroltunk az apámmal egyik helyről a másikra. Győrén vótunk öt évig, Bikaion öt évig. Tárkányban vótunk egy évig. 1914-ben Szarvasára kerültünk, ott két évig vótunk. Én már akkor kocsisnak szegődtem volna, de pásztornak kellett lennem..." 236 A másik menekülési út a bányásznak állás volt. Ismeretes, hogy Győrével átellenben az észak-mecseki hegyek kőszénvonulatának bányászása 1793-ban kezdődött Váralján, Szászvárott pedig 1811-ben, szászvári jobbágyok kitermelési társulatával. 237 Nincsenek korai adataink, hogy a györei pa232 Várady Ferenc szerk.: i. m. 1897. 1. kötet, 530. és 532. p. 233 Sándor Pál: A XIX. század végi agrárválság Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp., 1958.403. p. Gazdaságtörténeti Értekezések, 1. Perczel Dezső szentgyörgypusztai 520 kh-s, mázai 554 kh-s bérlete a Püspökségtől, lásd: Rédei Ferenc-Elek Emil: A magyar földbirtok, 1903. Magyarország 100 holdon felüli földbirtokosainak és haszonélvezőinek czimtára... Bp., 1903. 304. p. 234 Uo. - Két emberöltővel később, 1970-ben 23 fő. Jelenleg lakatlan, istállóépületeit tégláiért lebontották. 235 TMÖL, Györe község iratai, 5. doboz. Küszter Jakab és Kráhling Henrik földbirtokosok fellebbezése, 1934. „...A Szentgyörgy pusztán levő birtokukat 1919. évben vették." 236 Sz. Bányai Irén: El a pusztáról. Volt cselédek vallomása. Dunatáj, I. évf. (1978), augusztusi szám, 56-62. p. 237 Az észak-mecseki szénbányászat gazdag irodalmából: Babics András: Az észak-mecseki kőszénbányászat története. Akadémiai Kiadó, Bp., 1967. - Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig. In: Puskás Attila szerk.: Tanulmányok Tolna megye történetéből, II. kötet, Szekszárd, 1969. 167-218. p. 60
