Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)

Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5

Mindennek történelmi fordulópontja 1848. Az 1848-as forradalom leverésére Jellasicsot bízta meg a bécsi udvar, aki negyvenötezer főnyi hadseregével betört az országba. A pákozdi csatában azonban az újoncokból és felkelőkből álló magyar sereg megverte. A tolnai nemzetőrök Ozoránál diadalt arattak, bekerítették, fegyverletételre kényszerítették a tízezer fős oldalvéd sereget.

199 A hagyomány szerint az Ozorára induló györeieknek egy Koch nevű helybeli kovácsmester egyenesítette, élesítette a kaszákat.

200 Az ozorai diadalban részt vevők nevét nem ismerjük, ám bizonyos, hogy a györeiek is ott voltak. Ahogy a váraljai Duzsi család krónikája a vidék hangulatát megörökíti: „... 1848. mártzius 15 a robot ésDézma meg Szűnt Szabadság kezdete, korán tavasz volt április 7 és 8-án minden fa zöldjo meleg idők jártak az igenjo termés volt búza és bor október 5-én Ozorára Lévő menetel a rátzok elfogására az ör Sereg nagy Lármával el indult némely jo kedvel némely pedig Sírással az asszonyok jaj Szóval kisérték őket midőn 5 nap múlva megjöttek volt öröm hogy a rátzokat le győzték Szolt a muzsika minden községbe volt evés ivás. "

201 1848 decemberében az ellenforradalom újabb támadásba lendült, viszszaverésére önkénteseket és újoncokat toboroztak a szabadságharc hadseregébe. Tizenketten lettek honvédek: Kovács István, Dallos Sándor, Kovács József, Dallos Mihály, Kakas János, Báli György, Takáts János, Csorna István, Schneider György, Boros István, Schank Imre és Rubint János.

202 Egy másik korabeli lista megemlíti még Müller Fülöpöt és az ifjabb Dallos Sándort. Előbbi Schank Imre, utóbbi Kovács János helyett vállalkozott elmenni. Hanzl János és Tömbi János beavatására nem került sor, viszont Kis Józsefről az összeírok megjegyzik, hogy ő már Perczel Miklós parancsnoksága alatt szolgál. Rubint János valamiért lemaradt az újoncozásról, levéllel megy a sereg után, hogy harcolhasson.

203 A forradalom és szabadságharc eltörölte a györeiek örökös jobbágy mivoltát, lelkesen álltak hát a szabadságharc seregébe. Egyébként is, Győrében mindig volt katonás, férfias hagyomány - a magyarságnál. A módosabbak persze nem látták feltétlenül szükségesnek, hogy vérüket, életüket adják. Maguk helyett szegényebbeket fogadtak. így azok, akiknek a haza többet adott, a védelemből kevesebb részt vállaltak.

204 Az 1849-es év második feléről már idézett váraljai családi krónika röviden csak ennyit jegyzett fel: „...német zsarnokság következett... "

205 Valóban. A volt honvédek - büntetésből - a császári katonák közé soroztattak. 1850. 199 Horváth Árpád: A Tolna megyei 1848-as szabadságharcosok nyomában. In: Puskás Attila szerk.: Tanulmányok Tolna megye történetéből, I. kötet. Szekszárd, 1968. 85-138. p. 200 Garai Imre-Garai Imréné-Steiner Ádám: Györe község. Kézirat, Györe, 1956. 201 Duzsi-család krónikája, Váralja: i. m. 202 TMÖL, Újoncok összeírása, 1848. Györe iratai. 203 Uo., mellette a levél is! 204 Fa/ga/a/jos.-Aforradalomésaparasztság. In: Spira György: Szűcs Jenő szerk.: A negyvennyolcas forradalom kérdései. Akadémiai, Bp., 1976. 91. p. Ért. a tört. tud. köréből, 77. szám. 205 Duzsi-család krónikája, Váralja: i. m. - az 1849. évnél! 52