Tolna Megyei Levéltári Füzetek 6. Tanulmányok (Szekszárd, 1997)
Solymár Imre: Fejezetek Györe történetéből • 5
január 1. és november 20-a között Tolna megyéből 836 volt honvédet találtak arra alkalmasnak, közöttük öt györeit: Schneider György 21 éves, Rubin János 22 éves, Takács János 26 éves, Böröcz Imre 29 éves volt honvédeket, továbbá büntetésből besorozták Müller Fülöpöt is, aki maga helyett a majosi, 22 éves Sank Imrét fogadta fel. 206 Jegyzék készült azon volt honvédek sorozásáról is, akik testi hibájuk miatt haza bocsáttattak. Feltehető, hogy volt aki sérvét, lábdagadását a harcok során szerezte, fél szemét a szabadságharcban vesztette el. Ilyen például a györei Kovács József, Boros István, Reinhard Ádám, Dallos Mihály. 207 A sorozások 1851-ben is folytatódtak. Egy ekkor készült névsorban a 21 éves györei Kraft Ádám neve szerepel. 208 A szabadságharc leverése után az abszolút kormányzat a jobbágyfelszabadítás kivételével minden más intézkedést semmisnek tekintett. 1853ban kibocsátották az úrbéri pátenst, mely lényegében ajobbágyfelszabadítás végrehajtási utasítása volt. Ez rendezte a földesúri kárpótlás kérdését is. Az úrbéri rendezés mégis hosszú ideig elhúzódott. A tőkés gazdálkodásra való átmenet időszakára a ledolgozást rendszer a jellemző. A robot ugyan megszűnt, de a parasztoknak a juttatásokat le kellett dolgozniuk. 209 A népi emlékezet nyomán ezért írja egy kéziratos munka a szomszédos Izményből: „...Magyarországra 1849 után rossz idők jöttek, bár a parasztok részére az 1848-ban elért szabadságot nem szüntették meg. Bevezetésében sok akadály mutatkozott. így a robot 1860-ig megmaradt. Azután jött a vagyonmegváltás és a parasztok nevére való telekkönyvezés. Miután sokan nem tudtakfizetni, állatállományukat a csendőrök Bonyhádra hajtották. így sok paraszt elszegényedett, tele lett adóssággal, melyet az első világháborúig hordtak. " m A telekkönyvezéssel kapcsolatos legkorábbi iratok 1851. éviek. A dűlők és mezők számbavétele során azok minőségi jellemzőit is rögzítették. 211 Dűlő megnevezése Rövid leírása Belső helyi Házak, gazdasági épületek és takarmányos és konyhakertek. Kertallyai dűlő Szántóföld. A legjobbak közül, 2/3 rendessen búzával, 1/3 rozzsal és őszibe; a tavasziba 1/3 zab, 1/3 kolompér, 1/3 kukoricza. 3-ik évben trágyázott ugar, s ennek 3/3-át tavaszi repcével vetik. 206 TMÖL, Újoncozási iratok: Név Jegyzéke Azon volt Honvédeknek, kik mint alkalmatossak a Császári Katonák közé bé Soroztattak 1850-ik évben. 207 Uo., Név Jegyzéke, Azon volt Honvédeknek... kik mint alkalmatlanok haza bocsájtattak 1850-ik évben. 208 Uo., Assent Protocol, 1951. m Berend T. Iván-Szuhay Miklós: i. m. 1978. 11-12. p. 210 G. M. kézirata: i. m. 211 TMÖL, Leírása Györe adóközségben létező dűlőknek és mezőknek, 1851. Úrbéri rendezés iratai, 148. doboz. 53
